Az 1848–49-es német forradalmak első hónapjaiban Frigyes Ágost liberális miniszterekkel bővítette kormányát, megszüntette a cenzúrát, és liberális szellemű választási törvényt írt alá. A frankfurti össznémet parlament határozatai és a radikális képviselőiknek a demokratikus átalakulásra irányuló követelései azonban megütközést keltettek benne. Gondolkodásmódja gyökeresen megváltozott, ennek pontos indítékait a történészek tárgyalják és vitatják.
A radikálisok vezetői, köztük – köztük az orosz [[Mihail Alekszandrovics Bakunyin|Mihail Bakunyin]] – a királyi hatalom megdöntésére törtek. 1849. [[április 28.|április 28-án]] Frigyes Ágost feloszlatta a parlamentet. 1849. [[május 3.|május 3-án]] kitört a [[drezdai felkelés]]. A király elrendelte a királyi katonaság fegyveres beavatkozását, és porosz katonai segítséget is hívott. A katonák tűzparancsot kaptak. Május 7–9 között a királyi hadsereg és a [[Friedrich von Waldersee]] porosz tábornok által vezetett segélycsapatok véres harcokban leverték a drezdai felkelést. A sortüzekben és a harcok során 340 felkelő halt meg, köztük mintegy 100 drezdai polgár. A forradalmárok vezetői és értelmiségi barátaik, köztük Bakunyin, [[Richard Wagner|Wagner]] és [[Gottfried Semper]] építész elmenekültek a fővárosból. Bakunyint később [[Chemnitz]]ben elfogták és kiadták [[Orosz Birodalom|Oroszország]]nak. Alattvalói elfordultak tőle, a saját népére lövető királyt gyűlölet vette körül.
[[Fájl:Statue Friedrich August II König von Sachsen in Dresden.JPG|thumbbélyegkép|rightjobbra|180px|Szobra Drezdában.]]
