„Zsibó” változatai közötti eltérés

Lakói 1848 szeptemberében követeket küldtek [[Naszód]]ra, ahol „pazsurás” menlevelet kértek és kaptak [[Karl von Urban|Urbantól]]. Októberben a forradalmi hatóságok [[Szilágycseh]] helyett tévedésből Zsibóra küldtek egy hóhért. A zsibóiak akasztásoktól félve felverték a környéket, megverték az Urbán menlevelét lázítónak és ámítónak nevező református lelkészt, majd a hóhért és a lelkészt megkötözve Naszódra küldték. November elején a [[Décsey László]] vezette [[1848–1849-es honvédsereg|honvédek]] és [[Nemzetőrség|nemzetőrök]] megverték az itt gyülekező felkelőket. December 19-én [[Kemény Farkas]] és [[Czetz János]] csapatai Zsibó mellett megfutamították a Binder vezette császári sereget. 1849. augusztus 13-án itt gyülekezett [[Kazinczy Lajos]] nyolc- és [[Gál Sándor (tábornok)|Gál Sándor]] háromezer embere. 24-én haditanácsot tartottak a Wesselényi-kastélyban. Kazinczy itt felolvasta [[Görgey Artúr]] fegyverletételt elrendelő levelét. Többen a harc folytatása mellett szálltak síkra és elhagyták a termet. Másnap, 25-én Kazinczy tábora letette a fegyvert [[Magnus Johann von Grotenhjelm|Grotenhjelm]] tábornok előtt. Több magyar tiszt öngyilkosságot követett el.

 

 

== Látnivalók ==