„Szaljut–7” változatai közötti eltérés

[[Kép:Salyut7 with docked spacecraft.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|A Szaljut-7Szaljut–7 egy rákapcsolódott űrhajóval]]

A [[Szaljut–6]] programjának folytatásaként [[1982]]. [[április 19.|április 19-én]] állították pályára a '''Szaljut-7Szaljut–7''' űrállomást, amely a [[Szaljut-program]] utolsó tagja volt. Ezen az [[űrállomás]]on dolgozott az első francia [[űrhajós]], az első indiai űrhajós és a második szovjet űrhajósnő is. Az állandó személyzetek új [[űrrepülés]]i időtartamrekordokat is beállítottak.

[[1985]]-re kiderült, hogy a Szaljut–7 használhatatlan állapotban van, a kapcsolat megszakadt vele, a rendszerek fagyott állapotba kerültek. Mivel tartani lehetett tőle, hogy az amerikai [[Skylab-program|Skylab]]-hez hasonlóan irányítatlanul fog [[Belépés a légkörbe|belépni a légkörbe]] és ott előre nem látható kárt okoz, elhatározták, hogy két tapasztalt űrhajóssal felméretik az űrállomás műszaki állapotát. [[Vlagyimir Alekszandrovics Dzsanyibekov]] és [[Viktor Petrovics Szavinih]] a [[Szojuz T–13]] fedélzetén 1985. június 6-án indultak el. A Szojuz–T13 két nap múlva ért a Szaljut-7–7 közelébe. Először a külső állapotát mérték fel, majd az új, [[lézer]]es dokkoló berendezéssel hozzákapcsolódtak. A kéttagú legénység oxigénmaszkban és melegen öltözve hatolt be az állomásra. A helyzetét úgy stabilizálták, hogy a [[napelem]]ek a [[Nap]] felé nézzenek, és legyen energia a berendezések működtetéséhez. A legénység helyreállította az állomás életfenntartó rendszerét, de közben többször visszatértek a Szojuzra, hogy testüket felmelegítsék. A kommunikációs rendszert június végére sikerült helyreállítaniuk és kijelentették, hogy az űrállomás ismét üzemképes.

Ezután az új szovjet űrállomás, a [[Mir]] építése miatt már kevés űrhajós kereste fel a Szaljut-7Szaljut–7-et. Repülése alatt két modult csatoltak rá, ezek a [[Kozmosz-1443]] és Kozmosz-1686, amelyek katonai célra tervezett [[TKSZ]] űrhajók voltak. Az első modult biztonsági okokból még lakatlan állapotban kapcsolták az űrállomáshoz.

A Szaljut-7Szaljut–7 és a [[Koszmosz-1686]] kísérleti modulegyüttes [[1991]]. [[február 7.|február 7-én]] lefékeződve irányítás nélkül tért vissza a Föld légkörébe, ahol szétesett, és darabjai Chile és Argentína lakatlan területeire zuhantak.<ref>[http://magyarnarancs.hu/tudomany/a_mir_lehozatala_orosz_rulett-60558 A Mir lehozatala: Orosz rulett]</ref><ref>Szabó Attila, Horváth András:Űrkorszak, Ekren Kft. 2008, 214 old., ISBN: 9638756541 </ref>