„Nemesnépi Zakál György” változatai közötti eltérés

Zakál magára maradt, de folytatta küzdelmét, most azonban azzal a szándékkal, hogy ki fog törni a jobbágyi sorból. [[1798]]-ban a Batthyányak szolgálatába állt és [[erdőispánság|erdőispán]] lett. Ezentúl szinte ügynökként tevékenykedett saját honfitársainak földjein és erdeiben, amelyhez azok konokul ragaszkodtak.<br>

Ezekben az időkben jutott tudomására családjának nemesi eredete, s ekkor elhatározta, hogy megszerzi magának a nemesi jogállást. Fiával együtt [[1806]]-tól keresgélni kezdték a bizonyítéknak szolgáló iratokat. Nehéz dolguk volt, mert az Őrségben gyakran elkallódtak az anyakönyvek, vagy szándékosan megsemmisítették őket az ott dúló felekezeti viszályokban. Egyetlen lehetőségük az volt, ha eskü alatt tett tanuvallomással bizonyítják a származásukat.<br>

[[1803]]-tól az eklézsia leányegyház lett, ezzel együtt megkezdődik az önállósulás folyamata is, mely [[1805]]-re teljesedett ki azzal, hogy önálló lelkész érkezett a településre. Nemesnépi Zakál György vezetésébvelvezetésével az őrségiek [[1803]]-ban egy 7x4 m-es oratóriumot (fából összerótösszerótt gerendaház) imaházat és iskolát épatettek,építettek. [[1817]]-ben elhatározzákelhatározták, hogy a leégett imaház helyére templomot építenek téglából. A templomot [[1821]]. [[október 28.|október 28-án]] szentelték fel. Az egyházközség megszervezésével egyidőben az okatástoktatást is elindította Senyeházán, mely ezen településeken élők részére a felemelkedést is szolgálta.