„Barcelonai-ház” változatai közötti eltérés

A '''Barcelonai-ház''' kifejezés általában az Aragóniai Királyság második királyi dinasztiáját jelöli, de ebből az uralkodói házból, illetve oldalágaiból nem csak [[Aragónia]] királyai származtak. A házból származó első aragóniai királynak, II. Alfonznak az apja Barcelona grófja volt, innen ered a királyi ház elnevezése. A királyi Barcelonai-ház azonban nem volt azonos azzal a grófi Barcelonai-házzal, amely a [[Provence]]-i Grófságot uralta; II. Alfonz király személyét kivéve, aki I. Alfonz néven provence-i gróf is volt. <ref >Külön megjelölés nélkül a Barcelonai-ház kifejezés alatt – nyilvánvalóan – az aragóniai királyi ház és nem a provence-i grófi ház értendő.</ref>

* [[II. Alfonz aragóniai király|II. ''Trubadúr'' Alfonz]] (1157-1196), a [[Navarrai-ház]]ból származó [[Petronila aragóniai királynő|Petronila]] (1132-1174) aragóniai királynőnek, és férjének, az [[Urgell-ház]]ból származó [[IV. Ramon Berengár, Barcelona grófja|IV. Rajmund Berengár]]nak (1113–1162), [[Barcelona]] grófjának (1131–1162), Aragónia hercegének (1137-1162) a fia; uralkodott: 1164-től 1196-ig (Aragónia), (I. Alfonz néven Barcelona grófja, 1164-től 1196-ig; I. Alfonz néven Provence grófja, 1166-tól 1196-ig), <ref >Azt a grófi házat, amelyből IV. Rajmund Berengár barcelonai gróf származott, nem Barcelonai-háznak, hanem [[Urgell-ház]]nak nevezik, mert a dinasztia őse, I. Sunifred, Urgell grófja volt. </ref>

* [[II. Péter aragóniai király|II. ''Katolikus'' Péter]] (1178-1213) (csatában elesett), az előzőnek a fia, uralkodott: 1196-tól 1213-ig (Aragónia), (egyidejűleg I. Péter néven Barcelona grófja),

* [[I. Jakab aragóniai király|I. ''Hódító'' Jakab]] (1208-1276), az előzőnek a fia, uralkodott: 1213-tól 1276-ig (Aragónia), (egyidejűleg I. Jakab néven Barcelona grófja, I. Jakab néven [[Mallorca]] királya: 1231-től 1276-ig, I. Jakab néven [[Valencia tartomány|Valencia]] királya: 1238-tól 1276-ig),

* [[III. Péter aragóniai király|III. ''Nagy'' Péter]] (1240-1285), az előzőnek a fia, uralkodott: 1276-tól 1285-ig (Aragónia), (egyidejűleg II. Péter néven Barcelona grófja és I. Péter néven Valencia királya, továbbá I. Péter néven [[Szicília]] királya: 1282-től 1285-ig),

* [[III. Alfonz aragóniai király|III. ''Nagylelkű'' Alfonz]] (1265-1291), az előzőnek a fia, uralkodott: 1285-től 1291-ig (Aragónia), (egyidejűleg II. Alfonz néven Barcelona grófja és I. Alfonz néven Valencia királya),

* [[II. Jakab aragóniai király|II. ''Igazságos'' Jakab]] (1267-1327), ez előzőnek az öccse, uralkodott: 1291-től 1327-ig (Aragónia), (egyidejűleg II. Jakab néven Barcelona grófja és II. Jakab néven Valencia királya, I. Jakab néven Szicília királya, 1285-től 1296-ig /lemondott/),

* [[IV. Alfonz aragóniai király|IV. ''Jó'' Alfonz]] (1299-1336), az előzőnek a fia, uralkodott: 1327-től 1336-ig (Aragónia), (egyidejűleg III. Alfonz néven Barcelona grófja és II. Alfonz néven Valencia királya),

* [[IV. Péter aragóniai király|IV. ''Szertartásos'' Péter]] (1319-1387), az előzőnek a fia, uralkodott: 1336-tól 1387-ig (Aragónia), (egyidejűleg III. Péter néven Barcelona grófja és II. Péter néven Valencia királya),

* [[I. János aragóniai király|I. ''Vadász'' János]] (1350-1396) (vadászaton bekövetkezett balesetben halt meg), az előzőnek a fia, uralkodott: 1387-től 1396-ig (Aragónia), (egyidejűleg I. János néven Barcelona grófja és I. János néven Valencia királya),

* [[I. Márton aragóniai király|''Emberséges'' vagy ''Idős'' Márton]] (1356-1410), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1396-tól 1410-ig (Aragónia), (egyidejűleg I. Márton néven Barcelona grófja és I. Márton néven Valencia királya, II. Márton néven Szicília királya, 1409-től 1410-ig); vele – törvényes ágon – a Barcelonai-ház kihalt. <ref >1410-től 1412-ig tartó interregnum után a [[Burgundiai-ház|Trastámara-ház]] szerezte meg az Aragóniai Királyságot. 1412-ben ugyanis [[I. Ferdinánd aragóniai király|I. Antequerai Ferdinánd]] (1380-1416), a Trastámara-ház kasztíliai ágából származó [[I. János kasztíliai király|I. János]] (1358-1390) kasztíliai és leóni királynak, valamint Eleonórának (1358-1382), [[IV. Péter aragóniai király|IV. ''Szertartásos'' Péter]] (1319-1387) aragóniai király leányának a fia lett Aragónia királya; ő Trastámara-ház aragóniai ágából származó első király. </ref>

* [[II. Jakab mallorcai király|II. Jakab]] (1243-1311), [[I. Jakab aragóniai király|I. ''Hódító'' Jakab]] (1208-1276) aragóniai királynak (I. Jakab néven Mallorca királya, 1231-től 1276-ig) a fia ([[III. Péter aragóniai király|III. ''Nagy'' Péter]] (1240-1285) aragóniai királynak az öccse), uralkodott: 1276-tól 1311-ig (megszakításokkal), vele az Aragóniai-háznak, a Barcelonai-ház oldalágának az uralma kezdődött meg a Mallorcai Királyságban, <ref >Az önálló, az Aragóniai Királyságtól független Mallorcai Királyság első uralkodójának II. Jakab király minősül. </ref>

* [[I. Sancho mallorcai király|I. Sancho]] (1274-1324), az előzőnek a fia, uralkodott: 1311-től 1324-ig,

* [[III. Jakab mallorcai király|III. Jakab]] (1315-1349) (csatában elesett), II. Jakabnak az unokája, Ferdinánd (1278-1316) infánsnak a fia (I. Sanchónak az unokaöccse), uralkodott: 1324-től 1343-ig, <ref >1343-ban [[IV. Péter aragóniai király|IV. ''Szertartásos'' Péter]] (1319-1387) aragóniai király meghódította Mallorcát, az önálló Mallorcai Királyság története ezzel véget ért. Ettől kezdve Aragónia királyai már ismét viselték a Mallorca királya címet, de ők azonban – nyilvánvalóan – nem a független Mallorcai Királyságnak az uralkodói voltak. </ref>

* [[IV. Jakab mallorcai király|IV. Jakab]] (1336-1375), az előzőnek a fia, címzetes (névleges) király 1349-től 1375-ig,

* [[I. Izabella címzetes mallorcai királynő|I. Izabella]] (1337-1404), az előzőnek a húga, címzetes (névleges) királynő: 1375-tól 1404-ig.

* [[III. Péter aragóniai király|I. (Nagy) Péter]] (1240-1285), uralkodott: 1282-től 1285-ig (III. Péter néven Aragónia királya, 1276-tól 1285-ig), vele az Aragóniai-háznak (a Barcelonai-ház másik így nevezett oldalágának) az uralma kezdődött meg a Szicíliai Királyságban, <ref >III. Péter aragóniai király Konstanciát (1249-1302), a [[Stauf-dinasztia|Hohenstaufok]] házából származó Manfrédnak (1231-1266), Szicília királyának a leányát vette feleségül, és a [[szicíliai vecsernye|szicíliai vecsernyét]] (1282) követően lett Szicília királya. - I. Péter uralma alatt is a Szicíliai Királyság függgetlenfüggetlen volt, nem volt az Aragóniai Királyság része; ezért vele kezdődik az Aragóniai-ház uralma Szicíliában, nem a későbbi II. Frigyes királlyal, amikortól kezdődően már nem volt azonos Aragónia királyának és Szicília királyának a személye.</ref>,

* [[II. Jakab aragóniai király|I. (Igazságos) Jakab]] (1267-1327), az előzőnek a fia, uralkodott: 1285-től 1296-ig (lemondott), (II. Jakab néven Aragónia királya, 1291-től 1327-ig),

* [[II. Frigyes szicíliai király|II. Frigyes]] (1272-1337), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1296-tól 1337-ig,

* [[II. Péter szicíliai király|II. Péter]] (1304-1342), az előzőnek a fia, uralkodott: 1337-től 1342-ig (1320-tól az apja mellett társuralkodó),

* [[I. Lajos szicíliai király|I. Lajos]] (1337-1355), az előzőnek a fia, uralkodott: 1342-től 1355-ig,

* [[III. Frigyes szicíliai király|III. (Együgyű) Frigyes]] (1341-1377), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1355-től 1377-ig,

* [[I. Mária szicíliai királynő|I. Mária]] (1363-1401), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1377-től 1401-ig,

* [[I. Márton szicíliai király|I. (Ifjabb) Márton]] (1376-1409), [[I. Márton aragóniai király|''Emberséges'' vagy ''Idős'' Márton]] (1356-1410) aragóniai királynak a fia, feleségül vette I. Mária királynőt (aki az első felesége lett), uralkodott: 1392-től a felesége jogán, a feleségével együtt, 1401-től egyedül, 1409-ig,

* [[I. Márton aragóniai király|II. (Idősebb) Márton]] (1356-1410), az előzőnek az apja, uralkodott: 1409-től 1410-ig (I. Márton néven Aragónia királya, 1396-tól 1410-ig). <ref>I. Márton és II. Márton szicíliai királyok - apai ágon - nem II. Frigyes szicíliai királytól származtak; azonban, mint Szicília királyai, ők is az Aragóniai-ház tagjai. II. Márton (I. Márton apja) ugyanis I.Márton néven aragóniai király volt. Uralkodásuk alatt a Szicíliai Királyság továbbra is önálló volt állam volt.</ref>

* I. Rajmund Berengár (1082-1131), (III. Rajmund Berengár néven az Urgell-házból Barcelona grófja (1097-től 1131-ig); feleségül vette Provence-i I. Dulcia (1090?-1127/1130) grófnőt, Gilbert de Gévaudan (1055?-1111) gróf leányát, Provence örökösét), Provence grófja, uralkodott: 1112-től a felesége jogán, annak halála után egyedül, 1131-ig, vele a grófi Barcelonai-ház – mint az Urgell-ház oldalága – szerezte meg az uralmat a Provence-i Grófságban,

* I. Berengár Rajmund (1115?-1144), I. Rajmund Berengár és I. Dulcia fia, uralkodott: 1131-től 1144-ig,

* II. Rajmund Berengár (1113?-1162), az előzőnek a bátyja, uralkodott: 1144-től 1162-ig ([[IV. Ramon Berengár, Barcelona grófja|IV. Rajmund Berengár]] néven Barcelona grófja, 1131-től 1162-ig),

* III. Rajmund Berengár (1135?-1166), I. Berengár Rajmund fia, uralkodott: 1162-től 1166-ig, <ref >Egyes források II. Dulciát (1165-1172), III. Rajmund Berengár leányát, 1166-tól 1167-ig Provence grófnőjének tartják.</ref>

* I. Alfonz (1157-1196), II. Rajmund Berengárnak ([[IV. Ramon Berengár, Barcelona grófja|IV. Ramon (Rajmund) Berengár]]nak, Barcelona grófjának) a fia, uralkodott: 1166-tól 1196-ig, ([[II. Alfonz aragóniai király|II. ''Trubadúr'' Alfonz]] néven Aragónia királya, 1164-től 1196-ig), <ref >I. Alfonz provence-i gróf nem csak II. Alfonz néven Aragónia királya, hanem I. Alfonz néven Barcelona grófja is volt, így azon utódait, akik Provence grófjai, illetve grófnője lettek, valóban a grófi Barcelonai-ház tagjainak lehet nevezni.</ref>

* IV. Rajmund Berengár (1158?-1181) (harc közben megölték), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1178-tól 1181-ig, mint régens,

* I. Sancho (1161-1223), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1181-től 1185-ig, mint régens, az uralkodástól megfosztották,

* II. Alfonz (1180-1209), I. Alfonz ([[II. Alfonz aragóniai király|II. ''Trubadúr'' Alfonz]] aragóniai király) fia, uralkodott: 1196-tól 1209-ig (1185-től az apja mellett, társuralkodóként),

* V. Rajmund Berengár (1205-1245), az előzőnek a fia, uralkodott: 1209-től 1245-ig,

* I. Beatrix (1234-1267) az előzőnek a leánya, uralkodott: 1245-től 1267-ig. <ref >I. Beatrix grófnő [[I. Károly szicíliai király|I. Károly albán és szicíliai király]] (1227-1285) első felesége lett. A férje a francia királyokat adó [[Capeting-ház]]ból származott, I. Károly néven [[Anjou]] grófja volt, a házassága révén I. Károly néven Provence grófja lett, míg a [[szicíliai vecsernye|szicíliai vecsernyét]] (1282) követően – ténylegesen – I. Károly néven a Nápolyi Királyságot uralta, a Szicíliai Királyságot már nem. – I. Beatrix grófnőnek mind a három leánytestvére királynak lett a felesége: Margit (1221-1295) [[IX. Lajos francia király]]nak (1214-1270), I. Károly szicíliai és nápolyi király bátyjának, lett a felesége. Eleonóra (1223-1291) férje [[III. Henrik angol király]] (1207-1272) volt, a [[Plantagenêt-ház]]ból. Sanchának (1225-1261) pedig, a szintén a [[Plantagenêt-ház]]ból származó, [[Richárd cornwalli earl|Cornwalli Richárd]] (1209-1272) német király (III. Henrik angol király öccse) volt a férje.</ref>

* http://www.homar.org/genealog/

* http://www.friesian.com/perifran.htm#spain

* http://www.friesian.com/francia.htm

* http://fmg.ac/Projects/MedLands/Contents.htm

* http://www.genealogie-mittelalter.de/

* John E. Morby: A világ királyai és királynői, az idők kezdetétől napjainkig; Maecenas Könyvkiadó, 1991.

* Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.

[[Kategória:Barcelonai grófok| ]]

[[Kategória:Barcelonai-ház| ]]