„Kenessey Jenő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
24. sor:
1905. szeptember 5-én Budapesten látta meg a napvilágot. Az érettségi után jogot tanult és ezzel párhuzamosan beiratkozott a Nemzeti Zenedébe, ahol [[Lajtha László]] (1892-1963) zeneszerzésre, Sugár Viktor (1872-1942) [[orgona (hangszer)|orgona]] játékra tanította. 1928-ban aztán felvették a [[Liszt Ferenc Zeneakadémia|Liszt Ferenc Zeneakadémiára]], ahol Siklós Albert (1878-1942) tanítványa lett zeneszerzés szakon. Tanulmányi előmenetelének köszönhetően hamarosan állami ösztöndíjban részesült és lehetősége nyílt rá, hogy külföldön képezze tovább magát. [[Milánó]]ban és [[Róma|Rómában]] töltött egy évet, majd [[Bayreuth]] és [[Salzburg]] városába utazott. [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]] szülővárosában Franz Schalk (1863-1931) vezetésével végzett karmesteri tanulmányokat.
1929-től korábbi tanára Fleischer Antal (1891-1945) mellett a [[Magyar Állami Operaház]] korrepetitora, 1932-től karmestere. Karmesterként [[Alekszander Konsztantyinovics Glazunov]] (1865-1936) ''Évszakok'' című ''balett''jének dirigálásával mutatkozott be. Dirigensként későbbi munkássága alatt is főleg balettokat vezényelt és maga is több balett zenét írt. 1945-1965 között az Operaház balett együttesének vezető karmestere volt. 1949-től a Ganz Mávag és a Vasas Szakszervezet közös
Mindeközben sűrűn vállalt külföldi vendég szerepléseket is: [[Németország]]ban, [[Finnország]]ban, [[Olaszország]]ban, valamint [[Románia|Romániában]] aratott nagy sikereket koncertjeivel. Az operaház balett együttesét vendégszerepeléseire is gyakran elkísérte és ezen külföldi utak alkalmából is nagy sikereket aratott. Munkásságáért az állam többször is kitüntette: 1952-ben [[A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díj|érdemes művész]] lett, 1953-ban oda ítélték neki a [[Kossuth-díj]]at, két évvel később pedig a [[Munka Érdemrendje|Munka Érdemrendet]] nyerte el. 1966-ban [[SZOT-díj]]jal jutalmazták. 1976. augusztus 19-én Budapesten hunyt el.
30. sor:
== Munkássága ==
Kenessey az 1930-as években kezdett komponálni. Ekkor hangszerelte meg [[Hubay Jenő]] [[hegedű]]re és [[zongora|zongorá]]ra írt ''Csárdajeleneteit'', amelyek kiegészítéseivel 1951-ben írta meg ''Keszkenő'' című balettjét. Műveinek túlnyomó többsége táncjáték. Elsősorban a magyar balett irodalomban megújításáért folytatott tevékenységével
Kenessey határozott és jellegzetes alkotóművész volt, akit egyesek a [[poszimpreszionizmus|posztimpresszionista]] jelzővel illetnek. Hangszerelése franciás volt, ezt társította latinosan tiszta formaalkotásával. Ritmikájában és harmónia világában mai, de a hagyományokat tisztelő zenei nyelvezetet alakított ki. Színpadi művei mellett írt zenekari, kamarazenei darabokat, szóló [[kantáta|kantátákat]], kórusműveket és [[dal]]okat is. Több táncjátéka jellegzetes zenei motívumaiból, illetve operájának [[nyitány]]ából szimfonikus, zenekari változatot is készített.
| |||