„Koronakisülés” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a mondatismétlés ki
14. sor:
A nagyfeszültségű [[távvezeték]]ek koronakisülése természetes, de nemkívánatos jelenség, mert energiaveszteséget okoz, az alkatrészeket rongálja, és különféle zajokat kelt. A jelenség ellen az elektródaként viselkedő alkatrészek alakjának módosításával, a távolságok növelésével védekeznek (például ún. „koronagyűrű”-vel). Itt a jelenség elsődleges kiváltó oka a rossz időjárás ([[eső]], [[hó]], [[köd]], [[pára]]).
 
A koronakisülés hatását a nagyfeszültségű távvezetékek létesítésének már a korai időszakában felismerték, és ezek tervezésénél figyelembe vették, mivel a kisülésből fakadó veszteség volt a megvalósítás elsődleges korlátja. A mai napig ez jelenti a 300 kV alatti vezetékeknél a korlátozó tényezőt. A 300 kV és 800 kV közötti távvezetékek működésével az elektromágneses zavarok csökkentése vált meghatározó céllá. A 800 kV fölöttifeletti feszültségek esetén a hallható hang csökkentése a fő szempont a másik két paraméter előtt. A veszteséget 1 km-es vezetékszakaszra vetítve szokták megadni. A veszteség jó időben általában elhanyagolható, de rossz idő esetén akár több száz kilowatt is lehet kilométerenként!
 
Az elektromágneses zavar frekvenciaspektruma az 1 [[Hz]]-től a 10 MHz-es tartományig terjed. Ez folyamatos zavarokat okoz a [[rövidhullám|rövid-]] és [[középhullám]]ú rádióvételben, a televíziónál pedig rövid ideig tartó impulzusok formájában jelentkezik.