„Heidelbergi várkastély” változatai közötti eltérés

Az oromzaton található egyéb szobrok, a [[tavasz]] és a [[nyár]] allegorikus ábrázolása, a földi élet mulandóságát szimbolizálják. A Frigyes-épület a kastély első olyan palotája, amely nemcsak a kastélyudvar felé néz, hanem van egy város felé néző homlokzata is. Ez szerényebb díszítésű, elsősorban faragott oroszlánfejek és gazdagon mintázott ablakfélfák jellemzik. Az épület felső szintjeit lakóhelyiségként használták, földszintjén a kastélytemplom található, amely napjainkig megmaradt.

Az [[1693]]. és az [[1764]]. évi pusztító tűzvész után ez volt a kastély egyetlen része, amit újjáépítettek. 1890-1900 között a Frigyes-épületet a [[karlsruhe]]i Carl Schäfer professzor tervei alapján a [[historizmus]] szellemében újították fel. Viták folytak a belső terek kialakításáról: végül egy [[neoreneszánsz]] stílusú belső berendezés mellett döntöttek Az 1.&nbsp;emelet tölgy-[[intarzia]]berakásos ajtókkal, [[stukkó]]menyezettelmennyezettel és csempézett padlózattal készültek. A 2.&nbsp;emelet [[stukkó]]menyezetétmennyezetét Pfalz [[címer]]e (fekete alapon aranyszínű oroszlán és a kék-fehér rutás [[harántpólya]]), valamint [[Tiberius]] és [[Julius Caesar]] képe díszíti. Napjainkban a Frigyes-épület számos termében különböző stílusok szabad keveredése uralkodik. A termeket a későbbiekben nem használták lakóhelyiségként, múzeumi építményként működtek.<ref>{{cite book|last=Stolpmann|title=Heidelberg|pages=18-21}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Friedrichsbau.htm|title=Friedrichsbau|language=német|accessdate=2009-04-10}}</ref>