|
=== Iskolái ===
[[1807]]-től [[1811]]-ig a felsőkázsmárki, latint is tanító népiskolába járt, aztán [[1814]]-ig a [[szikszó]]i gimnáziumba. Ezután [[Sárospatak]]on folytatta tanulmányait [[1814]] és [[1823]] között. [[Abaújszántó]]n Jászay Pálnak, Jánosdon (1906-tól [[Alsóvadász]] része) Fáy Ábrahámnak volt nevelője. Alsóbb osztályú tanulókat rendszeresen tanított, mert szülei csekély vagyonnal bírtak és így tudott a terheken könnyíteni.<ref name="Szála"/>
=== Pályája ===
[[1827]]-ben került a királyi táblai jegyzők listájára és Szirmay Ádám mellett dolgozott, mint az ügyvédi iroda levéltárosa. Ügyvédi oklevelet [[1829]]-ben szerzett. Ekkor még nem akart a tanítással felhagyni és a félárva Komáromy György földbirtokos tanítója lett – az ő házukban ismerkedett meg Tretter Erzsébet társalkodónővel, akit [[1834]]-ben feleségül vett.
A Magyar Tudományos Akadémia [[1838]]. [[szeptember 7.|szeptember 7-én]] választotta levelező, [[1841]]. [[szeptember 3.|szeptember 3-án]] rendes tagjává.
[[1841]]. [[március 1.|március 1-jén]] váltóügyvédi vizsgát tett és az új [[váltótörvényszék]]nél kezdett el dolgozni tanácsjegyzőként (1848. február végéig dolgozott itt). Ekkor István főherceg nádor titkára lett és előadó a nádori törvényszéknél.
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as forradalom]] idején tanácsos volt a [[Kossuth Lajos]] vezette pénzügyminisztériumban, de amikor a következő év elején az osztrák seregek elfoglalták [[Budapest|Pest-Budát]], nem követte a szabadságharcot vívó kormányt [[Debrecen]]be.
A szabadságharc leverését követően sógora, Járy (Tretter) György unszolására [[1850]] februárjában bírói hivatalt vállalt az ideiglenes pesti törvényszéknél, hogy [[Pest]]en maradhasson és folytathassa a szótár szerkesztését. [[1854]] augusztusában főtörvényszéki tanácsossá nevezték ki. [[1856]]-tól [[1861]]-ig a pesti kereskedelmi törvényszék elnöke és a pesti országos törvényszék alelnöke volt, ezután két évig a visszaállított magyar váltótörvényszék elnöke. Ez utóbbi helyen elérte, hogy német nyelv helyett magyar nyelvű beadványokat is elfogadjanak. [[1863]]-ban a hétszemélyes tábla bírája lett, [[1869]]-ben a [[Magyar Királyi Kúria|Kúria]] legfőbb ítélőszékének bírája.
Tekintélyes vagyonát az MTA-ra kívánta hagyni, azonban az egy rosszul sikerült építkezésen elúszott, így végül Fogarasit az Akadémia temettette el.<ref name="Szinyei"/><ref name="Szála"/>
== Művei ==
| 