„Ostoros moszatok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
19. sor:
Az ostoros moszatok többsége egy vagy két [[ostor (biológia)|ostorral]] rendelkezik, amelyek egy apikális vagy szubapikális ostorzacskóból erednek. Az ostorok gyakran kapcsolatban állnak egy [[citoszóma|citoszómával]] vagy szájjal, amelybe [[baktériumok]]at vagy más kisebb szervezeteket terelnek. A heterotróf táplálkozást segíti még az ostor alapjából eredő [[mikrotubulus]] triplett és a sejt dorzális, illetve ventrális felszíne.<ref name=Pat1999>{{cite journal|author=David J. Patterson |title=The Diversity of Eukaryotes |journal=American Naturalist |year=1999 |volume=154 |pages=S96–S124 |pmid=10527921 |doi=10.1086/303287 |issue=S4}}</ref>
 
A heterotróf táplálkozás mellett a legtöbb ostoros rendelkezik [[kloroplasztisz]]okkal és [[fotoszintézis]] útján állítja elő szerves anyagát (autotrófia). A kloroplasztiszokat három membrán veszi körül, bennük [[klorofill]]-a és -b található más egyéb pigmentekkel, amelyeket [[zöldmoszatok|zöldalgák]]tól származnak [[endoszmbiózisendoszimbiózis]] útján. Tatalék tápanyaguk paramilon szemcsék. Szaporodásuk kizárólag sejtosztódással történik. A [[mitózis]] során a sejtmag membránja érintetlen marad és a magorsó azon belül jön létre.<ref name="Pat1999"/>
 
Az ostor felépítése alapján két kisebb csoportot különítenek el: [[diplonemidák]] és ''[[Postgaardi]]''.<ref name=Sim1997>{{cite journal|author=Alastair G.B. Simpson |title=The Identity and Composition of Euglenozoa |journal=Archiv für Protistenkunde |year=1997 |volume=148 |pages=318–328}}</ref>