„Központi Statisztikai Hivatal” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Magyarországi állami szervezetek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
1867-ben a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumban öt fővel statisztikai ügyosztályt alakítottak. Élére a kor neves közgazdászát, [[Keleti Károly|Keleti Károlyt]] nevezték ki. Ezt az eseményt tekintik a hivatalos statisztikai szolgálat megszületésének. <ref>{{cite web |url=http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,114797&_dad=portal&_schema=PORTAL|title= Múltban gyökerező jelen|author= |publisher= Központi Statisztikai Hivatal portál|year= |accessdate=2010-08-21|language = }}</ref> Keleti Károly az első magyar népszámlálás sikeres megszervezése után elérte, hogy az ügyosztályból önálló hivatal legyen. A Statisztikai Hivatal szabályzatát [[1871]]. [[április 18.|április 18-án]] hagyták jóvá, első igazgatója Keleti Károly lett.
{{Bővebben|Keleti Károly}}
Az első években meg kellett küzdeni az adatszolgáltatók közönyével, a statisztikai érzék hiányával. Az [http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5637| 1874. évi XXV. törvény a statisztika ügyének szervezéséről] megadta a lehetőséget a kötelező statisztikai adatszolgáltatás elmaradásának szankcionálására. Az 1880. évi népszámlálást már egyéni laprendszer alapján bonyolították le. Ugyanebben az időben kezdődött az áruforgalmi statisztika kialakítása. Keleti Károly bő két évtizedes igazgatósága alatt megvetette a hazai hivatalos statisztika alapjait, és kialakította a hivatal nemzetközi kapcsolatait.
1892 tavaszán Keleti Károly meghalt. A hivatal igazgatójává [[Jekelfalussy József]] addigi aligazgatót nevezték ki, aki már Keleti mellett is részt vett a nagyobb munkákban. Irányítása alatt a hivatal kiadványai szakszerűbbé váltak. Megindult a Hivatalos Közlemények sorozata, melyben a statisztikai adatok egységes, áttekinthető formában, tudományosan feldolgozva kerültek nyilvánosságra. A sorozatot az 1890. évi népszámlálás kötetei nyitották meg, és nagy jelentősége volt az ekkor kiadott Helységnévtárnak is.
14. sor:
== Épülete ==
[[Kép:KSH-old1.jpg|bélyegkép|200px|A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal épületének homlokzata (1897. december).]]
[[Kép:KSH-old2.jpg|bélyegkép|200px|A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal épülete az akkori Margit körútról nézve (1897. december).]]
A Központi Statisztikai Hivatal palotaszerű főépülete a budai [[Rózsadomb (Budapest)|Rózsadomb]] lábánál emelkedik (II. kerület, Keleti Károly utca 5–7.), díszesen kiképzett főhomlokzata a Bimbó út és a Keleti Károly utca találkozásánál kialakított kis térre néz. Nyugati oldalán a [[Mechwart liget]] terül el.
Az [[eklektika|eklektikus stílusú]] épületet [[Czigler Győző]] tervezte.
1867-ben a statisztikai ügyosztály még csak öt főből állt; 1892-re a hivatali tisztviselők létszáma 50 főre duzzadt, az 1898. évi költségvetésben pedig már 64 fős létszámot irányoztak elő. Ugyanakkor a hivatal működésének első negyedszázada alatt kilencszer költözködött, mert önálló épülettel nem rendelkezett.
A palota felépítésére az 1896. évi XX. törvény adta meg a felhatalmazást. Erre a célra az akkor már felhagyott Klemm-féle téglavető telkének egy részét jelölték ki. A Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal palotáját az egykori Oszlop utca (ma Keleti Károly utca) és Tudor utca (ma Buday László utca) kereszteződésében, 1896 októberében kezdték építeni és 1897. december 18-án ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének.
A főbejárattól széles, világos lépcsőház vezet fel az emeletekre. A főhomlokzat mögött az első és második emeleten egy-egy tágas tanácstermet, fölöttük a harmadik emeleten nagyméretű munkahelyiséget alakítottak ki. A központi épületrészből induló épületszárnyak egy nagy középső udvart zárnak közre, melyre széles, világos, zárt folyosók néznek. A keleti épületszárny földszintjén találhatók a [[Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár|könyvtár]] termei. A 140 helyiséget magában foglaló palota már a maga korában sem számított korszerű építészeti alkotásnak, de előnyére írják, hogy egyetlen udvarra néző hivatali helyisége sincs.
28. sor:
==Feladatai==
*Statisztikai fogalmak, módszerek kidolgozása
*A központi állami statisztikai rendszerben sorra kerülő statisztikai adatgyűjtések elrendelése
*A kötelező és az önkéntes adatszolgáltatáson alapuló statisztikai adatgyűjtések keretében befolyó információk feldolgozása és elemzése
39. sor:
==Szervezeti felépítése==
A hivatal felelős vezetője az elnök, akinek a munkáját az elnöki és tájékoztatási főosztály, valamint az adatgyűjtési és módszertani koordinációs főosztály segíti. A hivatal elnökét három helyettes elnök segíti, akik három ágazatcsoport felügyeletével foglalkoznak:
*Lakossági megfigyelések
*Vállalati, valamint intézményi adatgyűjtések
46. sor:
== Források ==
*{{cite web |url= http://mernokujsag.hu/index.php?tkod=1734&tcim=Czigler,%20a%20palota%E9p%EDt%F5&ev=2005&szam=3&honap=M%E1RCIUS&n=90 |title= Czigler, a palotaépítő|author= Hajós György|publisher= Mérnökújság |year=2005|accessdate=2010-08-21|language = }}
*{{cite journal| quotes = no| author = | date =| year = 1898| title = A Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal új otthona| journal = Vasárnapi Újság| volume = 45. évf.| issue =
=== Jegyzetek ===
{{Források}}
| |||