„Szociális gazdaság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
lexikális forma kialakítása bevezetővel és újabb magyar forrással |
|||
1. sor:
A '''szociális gazdaság''' egy [[gazdasági szektor]], amely a [[makroökonómia]] hiányosságaira válaszul létrejött fogalom. A hagyományos munkaerő-piaci politikákban hátrányos helyzetűnek tekintett emberek integrálása a célja. Sok tekintetben átfedésben van a civil szektorral, ami az öntevékeny, non-profit csoportosulásokat jelenti.
A [[Gazdasági rendszer|gazdaságokban]] három különböző szektor különböztethető meg:▼
== Meghatározása ==
▲A [[Gazdasági rendszer|gazdaságokban]] foglalkoztatáspolitikai szempontból három különböző szektor különböztethető meg:
# az üzleti magánszektor, amely a magántulajdonra épül és [[profit]]orientált;
# a közszféra, amely az állami tulajdonon alapszik és a köz- illetve [[közjószág|közérdekű szolgáltatásokat]] nyújt;
9. sor:
Némely esetben egy negyedik szektorra, az „informális szektorra” is hivatkoznak, amelyben informális cserék valósulnak meg családokon belül illetve barátok között.
A szociális gazdaság meghatározására a Köztulajdonú, Szociális és Szövetkezeti Gazdaság Nemzetközi Kutató- és Tájékoztatóközpontja (CIRIEC) 2007 novemberében az alábbi megfogalmazást javasolta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére:▼
A harmadik szektor három alkategóriára osztható:▼
''Azon magán jellegű, formális keretek között szervezett vállalkozások csoportja, melyek döntéshozatali szabadsággal és önkéntes tagsággal rendelkeznek, és amelyeket tagjaik szükségleteinek piacon keresztül, áruk előállítása, szolgáltatásnyújtás, illetve biztosítás és finanszírozás nyújtása révén történő kielégítése érdekében hoztak létre, továbbá amelyek esetében a döntéshozatal, valamint bárminemű nyereség és többlet tagok közötti elosztása nem kapcsolódik közvetlenül a tagok által befektetett tőkéhez, illetve befizetett díjhoz, és amelyek esetében minden tag egy szavazattal rendelkezik. A szociális gazdaság továbbá magában foglal olyan magán jellegű, formális keretek között szervezett, döntéshozatali szabadsággal és önkéntes tagsággal rendelkező szervezeteket, amelyek nem piaci jellegű szolgáltatásokat nyújtanak háztartások részére, és amelyeknek esetleges nyereségtöbbletét nem sajátíthatják ki az őket létrehozó, ellenőrző vagy finanszírozó pénzügyi szereplők.''<ref>http://www.eesc.europa.eu/groups/3/categories/soceco/di_ces96-2007_di_hu.doc</ref>▼
== A szociális szektor felosztása ==
# A ''közösségi szektor'' a helyi vagy nagyobb közösségi szinten működő szervezeteket foglalja magában, általában kicsik, alultőkésítettek és működésük sokkal inkább az önkéntességtől függ, mint a fizetéstől, erőfeszítéstől. Példaként a családi gondozókat, kisközösségi szövetségeket, civil [[egyesület]]eket, kis támogató csoportokat stb. említhetjük.
15 ⟶ 20 sor:
# A ''vállalkozási szektorba'', az [[Egyesült Királyság]] kormányának definíciója szerint, elsődlegesen szociális célú üzleti vállalkozások tartoznak, amelyek többletüket elsősorban erre a célra használják fel az üzletben vagy a közösségben, mintsem hogy a tagjaik vagy tulajdonosaik profitjának maximalizálása vezérelné őket. Példák erre a termelő [[szövetkezet]]ek, lakásépító szövetkezetek, fejlesztési alapok, hitelegyesülések.
== Jellemzése ==
A szociális gazdaságot a közösségi-, önkéntes- és szociális vállalkozási szektor gazdasági aktivitása jelenti. A gazdasági aktivitás – mint minden más gazdasági szektorban – foglalkoztatást, pénzügyi tranzakciókat, vagyongazdálkodást, nyugdíjügyeket, kereskedelmet stb. jelent.
A szociális gazdaságot általában az új és innovatív megoldások megvalósításának igénye fejleszti saját tevékenységi területükön (legyen az társadalmi, gazdasági vagy környezeti jellegű) illetve tagjaik és ügyfeleik olyan igényeinek sikeres kielégítése vezérli, amelyeket a magán- és a közszféra egyaránt elégtelenül, vagy egyáltalán nem kezel.
== Társadalmi szerepe ==
Általános nézet, hogy non-profit céljainak elérése érdekében alkalmazott megoldásaival a szociális gazdaság határozott és értékes szerepet játszik egy erős, fenntartható, virágzó és befogadó társadalom felépítésében.
28 ⟶ 36 sor:
* a közszolgáltatások nyújtásának új módjait megmutatják meg; és
* elősegítik egy befogadó társadalom és egy aktív lakosság kialakulását.
▲A szociális gazdaság meghatározására a Köztulajdonú, Szociális és Szövetkezeti Gazdaság Nemzetközi Kutató- és Tájékoztatóközpontja (CIRIEC) 2007 novemberében az alábbi megfogalmazást javasolta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére:
▲''Azon magán jellegű, formális keretek között szervezett vállalkozások csoportja, melyek döntéshozatali szabadsággal és önkéntes tagsággal rendelkeznek, és amelyeket tagjaik szükségleteinek piacon keresztül, áruk előállítása, szolgáltatásnyújtás, illetve biztosítás és finanszírozás nyújtása révén történő kielégítése érdekében hoztak létre, továbbá amelyek esetében a döntéshozatal, valamint bárminemű nyereség és többlet tagok közötti elosztása nem kapcsolódik közvetlenül a tagok által befektetett tőkéhez, illetve befizetett díjhoz, és amelyek esetében minden tag egy szavazattal rendelkezik. A szociális gazdaság továbbá magában foglal olyan magán jellegű, formális keretek között szervezett, döntéshozatali szabadsággal és önkéntes tagsággal rendelkező szervezeteket, amelyek nem piaci jellegű szolgáltatásokat nyújtanak háztartások részére, és amelyeknek esetleges nyereségtöbbletét nem sajátíthatják ki az őket létrehozó, ellenőrző vagy finanszírozó pénzügyi szereplők.''<ref>http://www.eesc.europa.eu/groups/3/categories/soceco/di_ces96-2007_di_hu.doc</ref>
== Források és jegyzetek ==
39 ⟶ 43 sor:
* [http://ec.europa.eu/enterprise/entrepreneurship/coop/ A szociális gazdaságról az EU oldalain] {{en}}
* [http://www.eesc.europa.eu/groups/3/index_en.asp?id=1405GR03EN Az EU Gazdasági és Szociális Bizottsága - Szociális gazdaság] {{en}}
* [http://www.tudasklaszter.hu/kategoria/4 Tudásklaszter: Szociális gazdaság]
[[Kategória:Közgazdaságtan]]
| |||