„Csoszon gazdasága” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xia (vitalap | szerkesztései) |
Xia (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{RR és magyaros}}
'''[[Csoszon|{{koreai|Joseon|Csoszon}}]]''' koreai állam (1392–1897) '''gazdaságának''' alapját a mezőgazdaság képezte, a kereskedelem és a kézműves ipar elenyésző mértékben járult hozzá az államgazdasághoz. A pénzforgalom csak az 1700-as években lendült fel, de ekkor sem igazán jelentős mértékben, a kereskedelem alapját a [[barter]] jelentette.
A föld elméletben állami tulajdonban volt, azonban minden hivatalnok kapott földet, valamint az úgynevezett „érdemes alattvalóknak” is osztották jutalmul. A földterület mértékegysége a ''{{koreai|gyeol|kjol}}'' (결) volt. A leggyakoribb gabonafélék a [[rizs]] mellett az [[árpa]], a [[köles]] és a [[hajdina]] voltak, köztes termesztésben vetettek még [[szójabab]]bot, [[adzuki bab]]ot és [[gyökérzöldség]]eket. A későbbi {{koreai|Joseon|Csoszon}}-korban termesztettek [[gyapot]]ot és [[dohány]]t is eladásra, valamint a 18. és 19. században megjelentek az [[újvilág]]i termények is, mint a [[burgonya]] és az [[édesburgonya]]. A modern földművelési technológiáknak köszönhetően a termelékenység megnőtt és a lakosság száma is növekedni kezdett.
6. sor:
Az állam bevételeinek forrását a különféle [[adó]]k jelentették, és bár sikeresebben működött a rendszer, mint [[Korjo|{{koreai|Goryeoóban|Korjóban}}]], így sem tudott elegendő bevételt termelni. A földre kivetett adó mellett különféle természetbeni adót vetettek ki, melyeket szintén a parasztok fizettek. A nemesi ''[[jangban|{{koreai|yangban|jangban}}]]'' réteg nem fizetett adót, a földadót is a parasztokon hajtották be. Szokásos volt a parasztoktól megkívánt [[robotmunka]].
A [[konfucianizmus|konfuciánus]] értékrendnek is köszönhetően a kereskedelmet alantas dolognak tartották, így más államokhoz képest ez az ágazat jelentősen fejletlenebb volt {{koreai|Joseon|Csoszon}}ban. Az árukat jobbára házalók (보부상, {{koreai|bobusang|pobuszang}}) vitték a hátukon, akik céhekbe tömörültek. A külkereskedelem jobbára tilos volt, kivéve a diplomáciai utakon történt vásárlásokat, ezek során ezüstöt, aranyat, rezet, bádogot, ként, [[timsó]]t, cukrot, borsot, [[Igazi édesgyökér|édesgyökeret]], [[szantálfafélék|szantálfát]], ''[[Caesalpinia sappan]]''-fát, kardokat, [[vízibivaly]]szarvat és [[elefánt]]agyarat hoztak be az országba. Exportként pamutot, rizst, kendert, [[rami]]t
Mezőgazdasági állam lévén {{koreai|Joseon|Csoszon}}ban a kézműves ipar volt jobbára elterjedt. A parasztok jövedelem-kiegészítésképp selymet, pamutot, lenvásznat állítottak elő. Ezen felül állami manufaktúrák működtek, ahol rabszolgák dolgoztak.
==Föld tulajdonjoga==
| |||