„Csoszon gazdasága” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
12. sor:
==Föld tulajdonjoga==
[[File:Korea ginsen field.jpg|thumb|250px|[[Ginzeng]]termesztés]]
1390-ben [[Thedzso koreai király|{{koreai|Taejo|Thedzso}}]] visszavette a [[Korjo|{{koreai|goryeoi|korjói}}]] nemességnek és a buddhista templomoknak kiosztott földeket, elégették a tulajdoni lapokat, gyakorlatilag állami tulajdonba véve a földet. Ez azonban nem maradt fenn sokáig, mivel az úgynevezett ''{{koreai|kwajeon|kvadzson}}'' (과전) rendszer keretében a dinasztiának jó szolgálatot tévő hivatalnokok, nemesek számára földet adtak jutalmul [[Kjonggi|{{koreai|Gyeonggi|Kjonggi}}]] tartományban, más tartományokban pedig a hadsereg kiszolgálása számára tartottak fenn területeket (군전, 軍田, {{koreai|gunjeon|kundzson}}). Az úgynevezett „érdemes alattvalók” (공신, 功臣, {{koreai|gongsin|kongsin}}), akik kivételes szolgálatot tettek, nagy földet és rabszolgákat kaptak cserébe, a kisebb érdemekkel rendelkező, ún. ''{{koreai|wonjonggongsin|vondzsonggongsin}}'' (원종공신, 原從功臣) érdemes alattvalók pedig kisebb méretű földet. Ezek a területek adóztathatóak voltak és örökölhetőek, csak kivételes esetben, például komoly bűn elkövetése esetén fosztották meg az illetőt a neki adott földtől. A hivatalnokok is kaptak földet, méghozzá a szolgálati idejük idejére. Ezek mérete a hivatali rangtól volt függő, az első rangba tartozók 150 {{koreai|gyeolt|kjolt}}, a 18. rangú hivatalnokok 10 {{koreai|gyeolt|kjolt}} kaptak. Egy 1426-os forrás szerint a megművelhető földterület több mint fele hivatalnokoknak volt kiosztva. Az állami intézmények, konfuciánus kegyhelyek, iskolák is rendelkeztek földdel, amiből a bevételt az intézmény fenntartására használták fel. A visszavonult magas rangú tisztviselőknek a hadseregnek kiosztott földből juttattak. A parasztok nem lehettek földbirtokosok, csak bérlők. A helyzet olyan súlyossá vált, hogy az 1600-as évekre nem maradt kiosztható földterület. Ekkor az újonnan bevezetett földtörvény megengedte, hogy a parasztok a természettől hódítsanak el újabb megművelhető területeket, vagy parlagon hagyott, a [[Korea japán inváziója (1592–98)|japán invázió]] során lerombolt területeket hasznosítsanak és így kisbirtokosokká váljanak.{{refhely|azonos=N102106}}
 
==Mezőgazdaság==