„Miskolc kapui” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a →Kapuk |
||
12. sor:
* '''Győri kapu''': 1562-ből származik a ''Diósgyőri kapu'' első említése, amint egy bizonyos gyümölcsös helyezkedik el mellette, és Diósgyőr felé néz.
* '''Csabai kapu''': A délről Miskolcra bevezető út mentén állt a Csaba felőli kapu, amit 1618-ban említettek először egy zálogos levélben, mint ''Mindszenti kaput''. Egy 1685-as feljegyzés szerint már ''Csabai kapu'' volt a neve, 1686-ban pedig feljegyezték, hogy Török István hajdúi ezen a kapun át törtek rá a városra.
* '''Sötétkapu''': Belső kapu volt, ami a Piac utcára vezetett, a Papszer felé ágazó csabai országút ezen keresztül érkezett a városba.<!--Ide még kell évszám és forrás!-->
* A '''Fábián kapu''' és a '''Meggyesalja kapu''' a belterületeken helyezkedett el, és a külső területek felé vezettek. 1624-ből, illetve 1696-ból van róluk adat,
* '''Zsolcai kapu''': Csak a 18. században jött létre, a kassai országút fontosságának növekedése miatt. 1785-ben a mellette álló, Füzéry István korcsmájáról feljegyezték, hogy „gyanús személyek” tartózkodtak benne.
A miskolci kapuknak védelmi szerepük nem volt, annál inkább jelképezték a város integritását. Amikor katonaság szállt meg a városban, katonai őrhelyként is funkcionáltak. Miskolc körül nem voltak városfalak, de könnyű sánccal és árokkal körül volt véve. Erről egy 1656-os okirat számol be „a város falain avagy árkán kívüli pincék” kapcsán. A palánk magas, fagerendákkal erősített két vesszőfonat közé döngölt agyagból állt, amit kívül betapasztottak. Előtte árkot alakítottak ki. A kuruc időkben felújították, és ekkor már gyakorlatilag teljesen körbe vette a várost.
| |||