„Vadregény (musical)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
apróságok |
a kisebb vált., kieg. |
||
8. sor:
|nyelv =
|alapmű =
|zene = [[Stephen Sondheim]]{{wd|Q153579}} [[File:Tony Award Icon.svg|8px|Tony-díj a legjobb musical-zenéért]]<span style="color:#ffc200">1988</span>
|dalszöveg = Stephen Sondheim
|szövegkönyv = [[James Lapine]]{{wd|Q6137781}} [[File:Tony Award Icon.svg|8px|Tony-díj a legjobb musical szövegkönyvért]]<span style="color:#ffc200">1988</span>
|fordító = [[Galambos Attila]]
|bemutató =
;első bemutató: 1986 („próbajáték”, ''Old Globe Theatre, San Diego'')
;első bemutató a
;első bemutató a [[London#A West End|West Enden]]: 1990 (''Phoenix Theatre'')
;első magyarországi bemutató: 2014 (''[[Pesti Magyar Színház]], Budapest'')
;videóra rögzített és kiadott bemutatók: 1991 (PBS's American Playhouse),
:2014 (''[[Walt Disney Pictures]]'' film [[Művészi adaptáció|adaptáció]])
30. sor:
== A mű ==
A szerzőpáros, Lapine és Sondheim, első közös produkciójuk – a [[Pulitzer-díj (USA)|Pulitzer-díj]]as „Vasárnap a parkban” („Sunday in the Park”) – sikerén felbuzdulva határozta el, hogy újra együtt dolgoznak, és ennek eredményeképpen készítették el a Grimm fivérek különböző meséit ötvöző, mégis egységes, önálló történetet. Az így megszületett ''Vadregény'' című musical egyben modern és klasszikus, amely több [[Tony-díj]]at{{wd|Q191874}} is elnyert. Zenéjét és dalszövegeit Stephen Sondheim, a világhírű [[Oscar-díj|Oscar]]- és Tony-díjas komponista szerezte, történetét az amerikai szövegkönyvíró és [[rendező]] James Lapine írta.
Első alkalommal James Lapine rendezésében 1986 decemberében került színre, a [[San Diego]]i ''Old Globe Színház'' deszkáin, ahol 50 előadást ért meg. Ez azonban nem a végleges változat volt. A „próbajátszások” során számos tekintetben átdolgozott darabot hivatalosan 1987 novemberében mutatták be a Broadway ''Martin Beck'' Színházában. Ezt, az „eredeti” darabot 1989 szeptemberéig 764-szer játszották. 1988-ban amerikai országos turnéra vitték, miközben elkészült 1990-ben egy [[London#A West End|West End]]-feldolgozás, és 1991-ben az eredeti színházi produkcióból egy profeszionális televíziós felvétel.<ref name=sondheimguide>{{cite web | last = Hutchins | first = Michael H. | coauthors = | title = Into the Woods | work = The Stephen Sondheim Reference Guide | publisher = | date = October 14, 2010 | url = http://www.sondheimguide.com/woods.html | accessdate = april 21, 2014}}</ref> Az előadás 3 Tony-díjat és 5 Drama Desk-díjat is elhozott úgy, hogy „versenytársa” a szintén akkor debütáló [[Az Operaház Fantomja]] volt.
56. sor:
*Jankó (a ''Babszem Jankó'' és ''Az égig érő paszuly''ból)
*Jankó anyja
*Jankó tehene (
*Piroska
*Piroska nagymamája
105. sor:
*Jankó - Ben Wright
*Pék - Chip Zien
*Pékné - Joanna Gleason [[File:Tony Award Icon.svg|
*Hamupipőke mostohája - Joy Franz
*Florinda - Kay McClelland
143. sor:
*Lucinda: Kovács Dézi, Mentes Júlia
*Aranyhaj: Mentes Júlia, Reil Evelin
*[[Bábszínház|Bábjáték]]: [[Bérczi Katalin]]
*'''Rendező''': [[Harangi Mária]]
*Hangszerelés:
{{Oszlop-vége}}
154 ⟶ 155 sor:
Rögtön a darab elején három helyszínnel is megismerkedhetünk. Láthatjuk Hamupipőkét, bezárva; Jankót szánalmas kinézetű tehenével, és a péket feleségével munkálkodva.
A történetet a mesélő vezeti fel a ''„Prológus”''-ban, amiben megismerhetjük a szereplők vágyait. Hamupipőke szeretne eljutni a királyi bálba, de a mostohája és a mostohanővéri kinevetik a lányt és nélküle indulnak el. Jankó csupán azt kívánja, hogy a tehene adjon tejet, míg öreg édesanyja sok pénzre és egy kevésbé bolond fiúra áhítozik. Megkéri, mivel már így már haszontalan az állat, vigye ki a piacra és adja el. A fiú, bár barátjaként szereti és neve is van: ''Tejfehér'', teljesíti anyja kérését. A Pék - aki azt hiszi, szülei egy pék-üzemi balesetben haltak meg - arról álmodik, hogy feleségével végre gyermekük szülessen, mikor is Piroska tér be a pékségbe, és megtudjuk, hogy nagymamájához igyekszik az erdőbe, neki visz kalácsot. Majd a házaspár megismerkedik a szomszédban lakó banyával...
Megtudják, hogy a púpos banya hosszú göcsörtös ujjaival átokkal sújtotta őket, ezért nem lehet gyermekük. Azzal magyarázza, hogy még a Pék apja sok évvel ezelőtt lopott az kertjéből, többek között egy mágikus babot. Az ő átkukon túl a Pék arról is tudomást szerez, hogy van egy húga aki egy toronyba lett elrejtve. Kiderül, megtörheti a varázslatot, ami őt gyermektelenné tette, méghozzá úgy, hogy hoz a Banyának egy tehenet, ami fehér, mint a tej, egy köpenyt, ami piros, mint a vér, egy hajszálat, ami sárga, mint a kukorica (arany) és egy topánkát, olyan fényes, mint az arany...
{{Csonk-szakasz}}
165 ⟶ 168 sor:
Fájl:Klever yuliy krasnaya shapochka v lesu.jpg|Piroska és a farkas az erdőben
Fájl:Cinderella 1865 (6).png|Hamupipőke...
Fájl:Walter Crane19.jpg|Jankó az
Fájl:Illustration for the Brothers Grimm fairy tale Rapunzel..jpg|Aranyhaj
Fájl:Franz Jüttner Schneewittchen 2.jpg|Hófehérke
223 ⟶ 226 sor:
== Díjak, elismerések ==
;Az eredeti mű
*1988 Tony-díj: legjobb musical zene (''Stephen Sondheim''), szövegkönyv (''James Lapine'') és női főszereplő (''Joanna Gleason'')
*1988 [[Drama Desk-díj]]{{wd|Q682154}}: legjobb ''musical'', zeneszöveg (''Stephen Sondheim''), szövegkönyv (''James Lapine''), női (''Joanna Gleason'') és férfi (''Robert Westenberg'') főszereplő
;Az 1990-es londoni West End darab
*1991 [[Laurence Olivier-díj]]{{wd|Q28470}}: legjobb musical rendező (''Richard Jones'') és színész (''Imelda Staunton'')
;Az 1999-es londoni felújítás
*1999 Laurence Olivier-díj: legjobb musical színésznő (''Sophie Thompson'')
;A 2002-es Broadway felújítás
*2002 Tony-díj: legjobb ''musical felújítás'', világosítás (''Brian MacDevitt'')
*2002 Drama Desk-díj: legjobb ''musical felújítás'', díszlettervező (''Douglas W. Schmidt''),
;Az 2010-es londoni felújítás
*2011 Laurence Olivier-díj: legjobb ''musical felújítás''
== Jegyzetek ==
| |||