„Sztalker” változatai közötti eltérés

A Szobához csak egy sötét földalatti alagúton keresztül lehet eljutni. A Sztalker szemmel láthatóan maga is retteg ettől a helytől: gyufával sorosotsorsot huzat, hogy ki menjen előre, a választás az íróra esik. Az író nem szívesen ugyan, de előre indul, és a nyomában sikeresen eljutnak a Szobáig. Itt több minden is történik: az Író egy pillanatra lelkileg összeomlik, és bevallja, hogy elrontotta az életét: hogy utál írni, mert undorodik a közönségétől, illetve a társadalomtól. Férgeknek tarja őket, akik állandóan rágnivalót akarnak: amikor jót ír, azt bemocskolták, amikor szennyet, annak örvendenek. „Azt hittem, hogy meg tudom javítani őket, ehelyett ők formáltak át a saját képükre és hasonlatosságukra.” A Sztalker - talán megnyugtatásul - közli vele, hogy mégis jó embernek kell lennie, ugyanis sértetlenül jutott át a Zóna legveszélyesebb részén, az alagúton, amit a sztalkerek csak Húsdarálónak neveznek, mert valaki (szinte) mindig meghal benne. Pihenésül leülnek az egyik mellékszobában, ahol egy telefonkészülék is rozsdásodik a sarokban. Amikor a Professzor is elhelyezkedik, a telefon megcsörren.