„Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{Katona infobox |név = Karol Gustaw d'Abancourt de Franqueville |kép =D'Abancourt.jpg |képméret = |képaláírás = |beceneve = |születés helye = Lviv|Lember…” |
|||
33. sor:
{{Idézet 2|És ti magyar testvérek! - kikkel mi szívesen halunk, vagy győzünk, ne hagyjatok soha magunkban meghalni, sem győzni, hanem egyenlő léptekkel haladjunk sűrű tűzfellegekbe, oszlassuk azokat egyesülten a valódi Soldateska szétverésével, akkor biztosak lehettek, hogy a szabadság egén felkelő napsugár a szolgaság sűrű ködét eloszlatandja. Testvérek! Vívjatok velünk lengyelül, - és mi örömmel fogjuk veletek a magyar ''éljent'' hangoztatni.|Karol d'Abancourt - Lengyelország nemes fiai (részlet)}}
[[Kép:48-asok.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[Csernyus Emmánuel]], [[Szacsvay Imre (politikus)|Szacsvay Imre]], [[Karol Gustaw
Május elejétől [[Henryk Dembiński]] tábornok parancsőrtisztjeként szolgált. Ugyanebben a hónapban, [[május 27.|május 27]]-én az [[1848]]-as ördöghídjai, verseci és fehértemplomi sikereiért [[Kiss Ernő (altábornagy)|Kiss Ernő]] altábornagy a III. osztályú katonai érdemjelre terjesztette föl. Részt vett a [[Szőregi csata|szőregi csatában]], ahol azonban osztrák fogságba került. Az osztrák hadbírósági jelentések szerint [[augusztus 3.|augusztus 3]]-án fogták el, de ezzel szemben valószínűbb a [[Emerich von Thurn und Taxis]] herceg által leírtak. A herceg visszaemlékezése szerint az eset [[augusztus 5.|augusztus 5]]-én, [[Csatád]] térségében történt. Dembiński törzskara éppen ebédelni készült, amikor a Webber hadnagy vezette osztrák svalizsérok rajtuk ütöttek. A magyar tiszteknek még sikerült elmenekülniük, de az éppen szükségét végző d'Abancourt még kardot se tudott rántani, hogy ellenálljon a császári katonáknak.
A századost elfogása után néhány nappal Pestre szállították és [[augusztus 13.|augusztus 13]]-án kezdetét vette hadbírósági kihallgatása. Kihallgatása megkezdését követően rögtön bevallja, hogy korábbi politikai vétkéért húsz évnyi sáncmunkára ítélték. tette ezt annak ellenére, hogy tudta: "visszaesőként" súlyos büntetésre számíthat. Bírái előtt igyekezett menteni a helyzetét. Állítása szerint a trónfosztás, illetve az orosz betörést követően ki akart lépni a honvédségből ,de csak szabadságot engedélyeztek neki. Nem harcolt orosz csapatok ellen, s Pestről akart Fehértemplomra utazni, amikor Kossuth utasítására újra elfoglalta Dembiński tábornok parancsőrtiszti posztját. D'Abancourt emellett azt vallotta, hogy két társával együtt szándákosan estek fogságba a szőregi csatát követően.
A császári hadbíróság a nehezen hihető enyhítő körülményeket figyelmen kívül hagyva a volt honvéd századost és császári-királyi közlegényt [[október 19.|október 19]]-én kötél általi halálra ítélte. Másnap a lengyel [[Mieczysław Woroniecki]] alezredessel és a német [[Peter Giron]] honvéd ezredessel együtt felakasztották a pesti [[Újépület]] udvarán. Holttestét később a [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert]]ben temették el.
==Magánélete==
Karol d'Abancourt házasságának története rendkívül érdekes. Az augusztus 30-ai Fehértemplom körüli harcok idején hírül vette, hogy szerb martalócok magában a helységben kezdtek fosztogatásba. Néhány katonájával erre maga vette fel a harcot a szerbekkel akiket utcáról utcára, házról házra szorítottak vissza. A szerbek legvégül egy kereskedő házába vették be magukat. D'Abancourt katonáival a szerbek heves védekezése ellenére betörték a kaput, s szobáról szobára verték ki az ellenséget. Az egyik belső helyiségben találták meg a magyar katonák a ház urát, s annak lányát.
| |||