„Babeș–Bolyai Tudományegyetem” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kékít AWB
103. sor:
A [[18. század]] második felében a [[protestáns]]ok külföldi egyetemjárásának fékezése végett [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] felekezetközi egyetem létrehozását tervezte, ebből végül a [[piarista]] rend felügyelete alatt Királyi Akadémiai Líceum néven a jogi és az orvosi kar jött létre. Egyetemmé fejlesztés helyett ezek később önálló intézményekként működtek (''Joglíceum'', ''Orvos-sebészi Tanintézet'').
 
A [[kiegyezés]] ''(1867)'' után nyilvánvaló vált, hogy a [[pest]]iEötvös Loránd Tudományegyetem|pesti egyetem]] egymagában nem elégítheti ki a megnövekedett felsőoktatási igényeket, Magyarország második tudományegyetemének székhelyéül [[Pozsony]] és [[Kolozsvár]] jöhetett számításba. [[Erdély]] fővárosa azzal nyert a versenyben, hogy egyrészt [[1859]] óta itt működött az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]], amelynek könyvtára és egyéb gyűjteményei a felsőfokú képzés tudományos hátterét biztosíthatták, másrészt pedig az itteni joglíceumban és sebészképző intézetben már benne rejlett egy-egy egyetemi kar csírája.
<br />[[1872]]-ben hosszas tárgyalások, helyszíni tájékozódás és országgyűlési viták után [[Eötvös József]] és [[Pauler Tivadar]] kultuszminiszterek törvényjavaslata testet öltött: októberben megnyílt a '''[[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|Kolozsvári Tudományegyetem]]''' négy karral ''(bölcsész, matematikai-természettudományi, jogi, orvosi)'', az első évre beiratkozott 284 hallgatót 40 rendes tanár és 11 tanársegéd oktatta.