„Kercsi-szoros” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Anonnim (vitalap | szerkesztései)
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Anonnim (vita) szerkesztéséről Lszlbt szerkesztésére
4. sor:
|kép = Strait of Kerch.jpg
|képaláírás=
|országországok={{Ukrajna}}<br />{{Oroszország}}
|hely =
|szoros hosszúság = 40
27. sor:
}}
[[Fájl:Map of Colchis, Iberia, Albania, and the neighbouring countries ca 1770.jpg|bélyegkép|260px|A Fekete-tenger keleti része egy 1770-es térképen]]
A '''Kercsi-szoros''' ([[Orosz nyelv|oroszul]] ''Ке́рченский проли́в'', [[Ukrán nyelv|ukránul]] ''Керченська протока'', [[Krími tatárok|krími tatár]] nyelven ''Keriç boğazı'') a [[Fekete-tenger|Fekete-tengert]] és az [[Azovi-tenger|Azovi-tengert]] köti össze. A szoros nyugati partját az [[Ukrajna|Ukrajnához]] tartozó [[Krím]] Kercsi-félszigete, a keletit az [[Oroszország|oroszországi]] [[Tamany-félsziget]] alkotja. Szélessége 4,5 és 15 km között változik, legnagyobb mélysége 18 méter. Legfontosabb kikötője [[Kercs]] városa, amiről a szoros mai nevét is kapta. Az ókori görögök Kimmer Boszporusznak ''(Βόσπορος Κιμμέριος)'' nevezték, a 18 sz. és a 20. sz. eleje között Tauri-, Jenikalei- vagy Kercs-Jenikalei-szorosnak is hívták.
 
==Ókori említése==
[[Hérodotosz]] is beszámolt róla, hogy a nomádok a befagyott tengeren keltek át a szoroson. Az i.e. 6. században a milétosziak a mai Kercs helyén [[Pantikapaion]] néven alapítottak várost, amely később a [[Boszporoszi Királyság]] fővárosa lett.
50 ⟶ 49 sor:
Már az 1990-es évektől mind orosz, mind ukrán részről több javaslat is született egy híd építésére a szoroson keresztül, de finanszírozási nehézségek miatt a megvalósításuk halasztódik.
 
2003-ban a két ország között területi vita robbant ki, mikor a szorosban fekvő, ukrán fennhatóságú Tuzla-szigethez orosz oldalról töltést kezdtek el építeni. A kérdést tárgyalásokkal rendezték, de Oroszország továbbra is vitattavitatja a határvonal pontos helyét, mert a szovjet időkben húzott adminisztratív határ az ukrán oldalon hagyta a hajózásra alkalmas, mélyebb vizű részt.
 
 
 
 
 
 
2014-ben a Krím orosz megszállása és elcsatolása után a szoros mindkét partja orosz fenségterület lett.
 
==Források==