„Cházár András” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a link kékítés
24. sor:
}}
 
Jólészi '''Cházár András''' (e.: császár) ([[Jólész]], [[1745]]. [[június 5.]] – [[Rozsnyó]], [[1816]]. [[január 28.]]) a váci [[SiketnémákCházár OrszágosAndrás IntézeteEgységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon|siketnéma intézet]] alapításának kezdeményezője, ügyvéd, megyei főjegyző. Az elesettek, fogyatékosok szószólója, 1790-ben a „szántóvető polgárság” nevében írott „esedező levél”-ben az általános és kötelező alapiskoláztatást és a fogyatékosok („a vakok, csonkák, bénák, s.a.t.”) társai felkarolását is javasolta. Egy másik írásában a siketnémák taníthatóságáról értekezett.<ref>Gordosné Szabó Anna: Megemlékezés Chászár Andrásról. A GyPTF évkönyve. II. Budapest, 1967. 399-405.</ref>
 
==Élete==
30. sor:
Nemes, ám szegény [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] családból származott. [[1755]]-ben a [[német nyelv]] elsajátítása végett a [[Dobsina|dobsinai]] iskolába íratták be, majd ugyanabban az évben [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]re ment, ahol költészetet és retorikát, [[1762]]-ben pedig [[Késmárk]]ra, ahol bölcseletet tanult; [[1765]]-ben [[Pozsony]]ban folytatta tanulmányait, amelyeket a Fodor ügyvédi irodában fejezett be. [[1766]]-ban [[Győr]]ött Tiszapataki ügyvédnél gyakorlatilag tanulta a [[Magyarország|magyar]] jogrendet, [[1767]]-ben visszajött Jólészre, a szülői házhoz. Ugyanezen év október havában Tolna megyében ügyvédnek esküdött föl.
 
[[1768]] elején fölkereste a Toperczer és Lipovniczky ügyvédi irodát és itt mint ügyvédbojtár [[1770]] végéig működött, majd [[1771]] januárjában [[Pest (történelmi település)|Pest]]re ment, ahol Parnitzky irodájának volt munkatársa. [[1773]] novemberében [[Rozsnyó]]n telepedett le gyakorló ügyvédként; eleinte Torna, Hont és Abaúj, később Gömör megye táblabírája lett. Amikor II. József rendeletileg meghagyta, hogy az ügyvédeknek a törvényszékekhez kereseteiket [[német nyelv]]en kell benyújtaniuk, Cházár az ügyvédségről lemondott. [[1790]]-ben a [[rimaszombat]]i megyei közgyűlés főjegyzőjeként [[II. József magyar király|II. József]] ellen tartott tüzes szónoklatai rendkívüli tetszést arattak. Ebben az időben [[Gömör vármegye]] háromszor választotta meg főjegyzőjévé; a legnehezebb ügyekben sokat írt és több híres követutasítást szerkesztett. Az [[1791]]-es pesti [[Kálvinizmus|református]] zsinaton mint a gömöri evangélikus [[esperes]]ség küldötte vett részt, s itt különösen a házassági ügyekben – mint jegyző – fejtette ki tevékenységét. [[1799]]-ben ő volt a [[vác]]i [[SiketnémákCházár OrszágosAndrás IntézeteEgységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon|siketnéma intézet]] első tervezője s kezdeményezője, e célra 50 ezer forintot gyűjtött, azt maga is ezerrel megnövelte, azonban nem tudta e kedves tervét megvalósítani.
 
Korán elvesztette második feleségét is (pontos adat nem állt rendelkezésre), ezekben a nehéz időkben Magda Pál tiszteletes nyújtott számára lelki támaszt, aki egyben kisfiának nevelője is volt. Ő volt, aki Bécsbe irányította, az ottani [[siketnémaság|siketnéma]] intézet megtekintésére ösztönözte. A lelkész fontos szerepet játszott abban, hogy Cházár András lelkében megszülethessen a hazai [[Siketnémaság|siketnémák]] oktatását szolgáló iskola megalapításának ötlete.