„Hegyi gorilla” változatai közötti eltérés

A '''hegyi gorilla''' ''(Gorilla beringei beringei)'' a [[keleti gorilla]] három alfajának egyike. A hegyi gorillák [[Közép-Afrika|Közép-Afrikában]] két területen, két csoportban élnek. Az egyik csoport a [[Virunga-hegység]]ben él négy nemzeti park területén: az [[Uganda]] délnyugati részén fekvő [[Mgahinga Gorilla Nemzeti Park]]ban, a [[Ruanda]] északnyugati részén fekvő [[Volcanoes Nemzeti Park]]ban, és a [[Kongói Demokratikus Köztársaság]] keleti szélén található [[Virunga Nemzeti Park]]ban, illetve a [[Kahuzi-Biéga Nemzeti Park]]ban. A másik csoport az ugandai [[Bwindi Nemzeti Park|Bwindi Áthatolhatatlan Nemzeti Parkban]] él. Egyes vélemények szerint a Bwindi csoport önálló alfajt alkot. A hegyi gorillák a kihalás szélén élő állatok, a [[Természetvédelmi Világszövetség]] (IUCN) [[Vörös lista|Vörös listáján]] a „kritikusan veszélyeztetett fajok” között tartják nyilván őket. Számuk az elmúlt 10 évben kis mértékben növekedett, jelenleg mintegy 740 egyed él a Virunga Nemzeti Parkban.

 

A hegyi gorillának más [[gorilla]] fajokkal összehasonlítva hosszabb és sötétebb szőrzete van, így olyan területeken is megél, ahol a hőmérséklet fagypont alá süllyed. Több időt tölt a talajon, mint bármely más főemlős, lába hasonlít az emberére. Arcán, tenyerén és talpán nincs szőr, az idősebb hímeknek a mellkasa is csupasz. A gorillák egyedi orr-rajzolatuk, „orrlenyomatuk” alapján is megkülönböztethetők.

 

A hímek tömege általában kétszerese a nőstényekének, eléri a 220&nbsp;kg-ot, a gorillák közül ez az alfaj a legnagyobb. A nőstények mindössze 70–90&nbsp;kg tömegűek.<ref name=Wood1983>{{cite book |author=Wood |title=The Guinness Book of Animal Facts and Feats |publisher=Sterling Publishing |year=1983 |isbn=978-0851122359}}</ref> A kifejlett hímek koponyája tetején és hátulján csontos kiemelkedés van, ettől fejük kúpos alakúnak tűnik. Ehhez a kiemelkedéshez tapadnak az erőteljes rágóizmok, melyek az alsó állkapocshoz csatlakoznak. A kifejlett nőstényeken is megtalálható a csontos kiemelkedés, de náluk kevésbé erőteljes.

 

 

A hegyi gorilla alapvetően a talajszinten él, négy lábon jár. Gyümölcsökért képes azonban fára is mászni, ha a fa elbírja a súlyát, és rövid távon két lábon is képes járni. Mint az összes főemlősnek (kivéve az embert), a gorillának is hosszabb a karja mint a lába (15-20%-kal). Ujjízületeire támaszkodva jár (mint a [[csimpánz]], de nem úgy, mint a [[bonobó]] és az [[orangután]] fajok), súlyát begörbített ujjainak hátulja tartja és nem a tenyere.

A hegyi gorilla [[nappali életmód]]ot folytat. Aktív óráinak többségét táplálkozással tölti, mivel nagy mennyiségű élelemre van szüksége nagy méretű testének fenntartásához. A reggeli órákban szerzi meg élelmét, késő délelőtt és a déli órákban általában pihen, a délutánt ismét élelemszerzéssel tölti. A gorillák növényekből építenek maguknak minden este új fészket. Csak a fiatalok alszanak anyjukkal egy fészekben. Fészkelő helyüket napkeltekor hagyják el, kivéve ha hideg és felhős idő van, ilyenkor szívesen maradnak fészkükben.<ref name=Schaller>{{cite book | author = Schaller, G.B. | year = 1963 | title = The mountain gorilla: Ecology and behavior | location = Chicago | publisher = Univ. Chicago Press | isbn = 0226736350}}</ref>

 

 

A hegyi gorillák az [[Albert-hasadék]]ban emelkedő [[Virunga-hegység]] montán erdőiben élnek 2225 – 4267&nbsp;m magasságon. Legtöbbjük három kihunyt tűzhányó hegyoldalain él: a [[Karisimbi]], a [[Mikeno]] és a [[Bisoke]] hegyeken.<ref name=MtnGor>{{cite web | title = Mountain Gorillas | work = Exploring the Environment – Modules and Activities | url = http://www.cotf.edu/ete/modules/mgorilla/mgorilla.html}}</ref> A hegyek lábainál a növényzet nagyon sűrű, magasabbra érve ritkuló, az erdők, ahol a hegyi gorillák élnek, gyakran felhőkbe burkolóznak, párásak és hűvösek.<ref name=Life>{{cite web | title = The Life of Mountain Gorillas | year = 2002 | work = The Dian Fossey Gorilla Fund International | url = http://www.gorillafund.org/005_gorilla_frmset.html}}</ref>

Az egy-egy gorillacsoport által használt terület mérete nagymértékben függ az élelemforrástól, és általában több vegetációs zónát is magába foglal. [[George Schaller]] tíz eltérő zónát különböztetett meg, ezek: bambuszerdő 2225–2804&nbsp;m között; [[Hagenia]] (koszó-fa) erdők 2804–3353&nbsp;m között; és az óriás aggófű zóna 3444–4267&nbsp;m között.<ref name=Schaller/> A hegyi gorillák idejük nagy részét a Hagenia erdőkben töltik, ahol ''[[Galium]]''-fajok találhatók az év minden szakában. Ezeknek a növényeknek minden részét elfogyasztják: leveleit, szárát, virágját és bogyóit. A gorillák a [[bambusz]]erdőket is meglátogatják, amikor a friss hajtások kihajtanak; a szubalpin területekre is felmásznak az óriás [[senecio]]-fák lágy középső részéért.<ref name=MtnGor/>

 

[[Fájl:Gorilla mother and baby at Volcans National Park.jpg|thumb|right|360px|Anya és kölyke a [[ruanda]]i [[Volcanoes Nemzeti Park]]ban]]

 

A hegyi gorilláknál nincsen párosodási időszak, általában a nőstények kezdeményezik a párzást. Ciklusuk időtartama általában 28 nap, 1-3 termékeny nappal, a peteérés az ellés után általában 3–5&nbsp; évig szünetel. A vemhesség ideje nyolc és fél hónap. A nőstényeknek általában 6-8 évente születik egy kölykük, 40 éves élettartamuk alatt 2–6 utódot hoznak a világra. A hímek, melyek háreme 3–4 nőstényből állhat, 40 év alatt 10-20 utódot nemzenek.<ref name=LindsleySorin/>

 

[[Fájl:Kahuzi gorilla.jpg|thumb|left|250px|Hegyi gorilla a [[Kahuzi-Biéga Nemzeti Park]]ban]]

 

Ha a domináns ezüsthátú hím betegség, baleset, vagy vadorzók miatt elpusztul, a csoportot alkotó család szétszakadhat.<ref name=MtnGor/> Hacsak nem hagy maga után olyan utódot, aki képes szerepének átvételére, a csoport vagy szétszakad, vagy teljes egészében átveszi egy idegen hím. Ha egy új ezüsthátú hím veszi át egy csoport irányítását, előfordulhat, hogy megöli az elpusztult hím összes kölykét.<ref name=Fossey1984>{{cite book | author = Fossey, D. | year = 1984 | chapter = Infanticide in mountain gorillas (Gorilla gorilla beringei) with comparative notes on chimpanzees | editor = G. Hausfater, S. B. Hrdy (Eds.) | title = Infanticide: Comparative and evolutionary perspectives | location = New York | publisher = Aldine Publishing Company}}</ref> Ez a kölyökgyilkos gyakorlat egy hatékony szaporodási stratégia része, mert az újonnan megszerzett nőstények képesek hamarabb megfoganni és az új hím utódjait világra hozni. A kölyökgyilkosságot nem figyelték meg stabil csoportok esetében.

 

A durva agresszió ritka a stabil csoportokban, de két hegyi gorilla csoport összeütközésekor a csoportok ezüsthátú hímjei gyakran vérre menő, halálos küzdelmet folytatnak, szemfogukkal okozhatnak mély sebeket.<ref name=Fossey1983>Emiatt a konfliktusokat gyakran csak erőfitogtatással és fenyegető viselkedéssel oldják meg, melyek funkciója a másik fél megfélemlítése. A rituális erőfitogtatás a gorillák jellegzetes és egyedi tulajdonsága.</ref> A forgatókönyv kilenc lépése a következő: (1) fokozatosan gyorsuló üvöltés ''(hooting)'', (2) szimbolikus táplálkozás, (3) két lábra állás, (4) növényi darabok hajítása, (5) a mellkas ütögetése ököllel, (6) rúgás egy lábbal, (7) oldalirányú futás, két lábon és négy lábon, (8) a növényzet csapkodása és tépkedése (9) az erőfitogtatás befejezéseképpen a föld ütögetése tenyérrel.<ref name=MapleHoff>{{cite book | author = Maple, T.L., & Hoff, M.P. | year = 1982 | title = Gorilla Behavior | location = New York | publisher = Van Nostrand Reinhold Company}}</ref>

 

 

A déli pihenő fontos szakasz a csoporton belüli kapcsolatok ápolásában és erősítésében. A kölcsönös [[kurkászás]] erősíti a szociális kötödést és segít a szőrzet piszoktól és élősködőktől való megtisztításában. A kurkászás a gorillák között nem annyira általános, mint más főemlősök esetében, bár a nőstények rendszeresen kurkásszák utódaikat. A fiatal gorillák gyakran játszanak, idejük nagyobb részét töltik a fákon, mint a felnőttek. A játék során megtanulják, hogyan kommunikáljanak és viselkedjenek a csoporton belül. Tevékenységük során birkóznak, egymást üldözik és bukfenceznek. Az ezüsthátú hím és nőstényei elviselik játékukat, sőt gyakran részt is vesznek benne.

 

Huszonöt különböző hangtípust használnak, melyek közül számos a csoport sűrű erdőn belüli kommunikációjára szolgál. Vándorlás közben morgásra és vakkantásra hasonló hangokat adnak ki, ezekkel jelzik a csoport tagjainak hollétüket.<ref name=HarcourtSH>{{cite journal | author = Harcourt, A.H., Stewart, K.J., Hauser, M. | year = 1993 | title = Functions of wild gorilla 'close' calls. I. Repertoire, context, and interspecific comparison | journal = Behaviour | volume = 124 | pages = 89 | doi = 10.1163/156853993X00524}}</ref> Az ilyen hangokat használhatják társas kapcsolatok esetén, amikor figyelemre van szükség. Sikolyok és ordítások veszélyre figyelmeztetnek, ezeket a hangokat többnyire az ezüsthátú hímek adják ki. Mély, morgó böffenés megelégedést fejez ki, ez a hang gyakran hallható a táplálkozás és a pihenés során. Ezek a csoportközi kommunikáció legfontosabb hangjai.<ref name=Fossey1983/>

 

Ismeretlen okok miatt a megfigyelt hegyi gorillák természetüktől fogva félnek bizonyos hüllőktől. A kölyök gorillák, akiknek természetes viselkedése, hogy mindent üldöznek, ami mozog, kikerülik a [[Kaméleonfélék|kaméleonokat]] és a [[hernyó]]kat. Félnek a víztől is, és csak akkor kelnek át vízfolyásokon, ha száraz lábbal megtehetik, például farönkökön át. [[Dian Fossey]] megfigyelte a hegyi gorillák nyilvánvaló ellenszenvét az eső iránt.<ref name=Gorillas>{{cite book | author = Sara Godwin | year = 1990 | title = Gorillas}}</ref>

 

1902 októberében [[Robert von Beringe]] kapitány (1865-1940) két nagy gorillát lőtt le Német Kelet-Afrika határait kereső expedíciója során.<ref name=Schaller/> Az egyik gorillát megőrizték és a berlini Zoológiai Múzeumba szállították, ahol [[Paul Matschie]] professzor (1861-1926) az állatot a gorillák egyik új fajaként osztályozta és felfedezője után ''Gorilla beringei''-nek nevezte el.<ref name=BRD/> 1925-ben [[Carl Akeley]], az [[Amerikai Természetrajzi Múzeum]] vadásza, aki a gorillákat kívánta tanulmányozni, meggyőzte a belga [[I. Albert belga király|I. Albert]] királyt, hogy a Virunga-hegységbeli gorillák védelmére hozza létre az [[Albert Nemzeti Park]]ot.<ref name=DFGFUK>{{cite web | title = Dian Fossey Gorilla Fund – UK | url = http://www.gorillas.org}}</ref>

 

2007 áprilisában jelentették, hogy az ugandai Bwindi Nemzeti Parkban a hegyi gorillák létszáma 6%-kal nőtt a 2002-es számlálás óta.<ref>{{cite news | title = Uganda's mountain gorillas increase in number | url = http://newswise.com/articles/view/529230/ | work = Newswise | accessdate = 2008-06-23}}</ref>

 

[[Fájl:KahuziBiegaSign.jpg|thumb|right|360px|A [[Kahuzi-Biéga Nemzeti Park]] bejárata]]

 

* '''Háború és polgári zavargások:''' A [[polgárháború]]k és a gyenge kormányok megnehezítették az élőhely-megőrzési, természetvédelmi erőfeszítéseket.<ref name="Darkness" />

 

A [[Kongói Demokratikus Köztársaság]] [[Virunga Nemzeti Park]]jának igazgatóját, Honore Mashagirót [[2008]] márciusában letartóztatták; a veszélyeztetett hegyi gorillák között folytatott vérengzés kiötlésével vádolták. Ő a tíz gorilla elpusztításával járó vérengzés fő gyanúsítottja. A gorillákat a környezetvédők a Rugendo család tagjaiként ismerték 2007 nyaráig. A gorillák megölésével a vadőrt vádolják, a vérengzésnek az lehetett a célja, hogy elrettentse a természetvédőket, akik az állatok erdei élőhelyének tönkretételét próbálták megakadályozni.<ref name="CNN0319">

{{cite news

| accessdate = 2008-03-19}}</ref>

 

<references />

 

* {{redlist|39999|2011-08-26}}

* [http://news.bbc.co.uk/2/hi/science/nature/6951204.stm "Missing DR Congo gorillas 'dead'"] by Mark Kinver, '' BBC News'', 2007. augusztus 17.

 

[[Kategória:Ruanda emlősei]]

[[Kategória:Emberfélék]]