„Klamarik János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox |
|||
20. sor:
==Élete és munkássága==
Édesapja Klamarik Pál, édesanyja Müller Katalin volt. Gondos nevelésben részesült. A középiskoláit [[Kiskunfélegyháza|Kiskunfélegyházán]] és [[Pest (történelmi település)|Pest]]en végezte, ahol 1847-ben be is fejezte. Az [[egyetem]]en bölcsészeti tanulmányait Pesten kezdte (egy évig [[jog]]ot is tanult) és [[Bécs]]ben folytatta. Bécsben tett [[mennyiségtan]]ból és [[természettan]]ból tanári vizsgát ([[1858]]). [[Kiskunfélegyháza]] az első munkahelye, ahol helyettes-tanár volt ([[1852]]–[[1854]] – közben még egy évig a bécsi egyetemen is tanult – bölcsészdoktor lett), majd a [[pécs]]i ([[1855]]–[[1856]]) és a [[baja]]i [[főgimnázium]] rendes tanára lett ([[1856]]–[[1860]]). Egy tanévet [[Székelyudvarhely]]en is tanított ([[1860]]–[[1861]]).
A besztercebányai királyi katolikus főgimnáziumhoz nevezték ki a mennyiségtan, a természettan és a [[filozófia]] tanárának. Sokat tett a gimnáziumban a magyar-nyelvű oktatás, és a magyar [[kultúra]], szellemiség megerősítéséért ([[1861]]–[[1867]]). Megbízták az iskola igazgatói teendőinek ellátásával ([[1867]]–[[1876]]) Eredményesen munkálkodott a város iskoláinak fejlesztésén (a gimnázium új épületének építése, az állami felsőbb leányiskola, a polgári fiúiskola felállítása). Gondot fordított Besztercebánya népnevelésére, népiskoláira is. E közben tanulmányutat tett [[Németország]]ban, [[Franciaország]]ban, [[Anglia|Angliában]], [[Belgium]]ban, [[Svájc]]ban és [[Olaszország]]ban, mindenütt a középiskolákat tanulmányozva. A besztercebányai [[tankerület]]i főigazgatóság megszervezésével a kerület főigazgatója lett ([[1876]]–[[1883]]).
| |||