„Rába” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nem lehet a 3. Vonatkozó összefoglalót nehéz találni, én több évig tartó utánjárásból, számításokból tudom, hogy a Rába csak kb. a 10. legbővizűbb. (Duna, Tisza, Dráva, Mura, Maros, [Szamos, Hármas-Körös, Bodrog], Sajó, Rába.)
26. sor:
:''Ez a lap a folyóról szól. A gépgyártó vállalatról lásd a [[Rába Magyar Vagon- és Gépgyár]] című szócikket.''
 
A '''Rába''' Magyarország harmadiktizedik legnagyobblegbővizűbb folyója, a Duna legjelentősebb magyarországi mellékfolyója. A rómaiak ''Arrabo''nak hívták, az osztrákok ''Raab''nak nevezik. [[Ausztria|Ausztriában]], [[Stájerország]]ban, a Fischbachi-Alpokban, a Hochlantsch délkeleti lejtőjén ered 1200 m magasságban. Ausztriában 95 km-t tesz meg, majd [[Alsószölnök]]nél, 288 m tengerszint feletti magasságban eléri a magyar határt és Szentgotthárdnál végleg belép Magyarország területére. Innen keleti-északkeleti irányban folyik tovább, és 188 km megtétele után [[Győr]]nél a [[Mosoni-Duna|Mosoni-Dunába]] ömlik. A viszonylag nagy esésű, szélsőséges vízjárású folyó teljes hossza 283 km<ref>A különböző forrásoknak a Rába teljes, valamint ausztriai és magyarországi hosszával kapcsolatos adatai között jelentős eltérések vannak. E cikk e tekintetben a {{MNL}} szaktekintélyek által írt és komoly lektori ellenőrzésen átment adataira támaszkodik.</ref>, vízgyűjtő területe 10 113 km², közepes vízhozama Győrnél 27 m³/sec.
 
Nem hajózható, de a [[római kor]]ban jelentős szállítási útvonal volt. Ma elsősorban vízienergia- és ivóvízforrásként, valamint mezőgazdasági és turisztikai szempontból jelentős. 1896-ban [[Ikervár]]nál a Rábán épült fel Magyarország első, ma is működő [[Vízerőmű|vízi erőműve]], 2009-ben pedig már az ötödik rábai erőmű, a nicki duzzasztógát mellett épült [[kenyeri]] kezdte meg a termelést. A folyó menti települések a Rába-parti kutakból nyerik ivóvizüket és az öntözéses növénytermesztéshez is felhasználják a Rába vizét. Minden nyáron sok fürdőzőt és csónakázni, kajakozni, kenuzni vágyó turistát vonz a folyó annak ellenére, hogy zsilipkamra nélküli duzzasztógátjai a csónakázók dolgát kissé megnehezítik.[[Fájl:Steiermark Teichalm.jpg|265px|bélyegkép|jobbra|<center>A Rába forrásvidéke a Hochlantsch délkeleti oldalán</center>]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Rába