„Józsa Béla” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
szekus propaganda ki |
|||
24. sor:
A [[Gyár és Ucca]] munkatársa, majd sógorával, [[Nagy István (író)|Nagy István]] munkásíróval közösen ''[[Írjatok]]'' címmel illegális irodalmi folyóiratot ad ki. 1935-től a [[marosvásárhely]]i [[Új Szó (1935-1936)|Új Szó]] publicistája, majd a lap betiltása után a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]], a szociáldemokrata [[Előre (hetilap, 1934–1939)|Előre]], a [[Nagybánya (hetilap)|Bányavidék]], a [[nagyvárad]]i [[Friss Újság]] s az [[Erdélyi Magyar Szó]] hasábjain szolgálja harcos írásaival a [[KRP]] politikáját. A [[Vásárhelyi Találkozó]]n a munkásegységfrontot képviseli, részt vesz a [[Munkás Athenaeum]] s a [[Forradalmi Írók Csoportja]] művelődési tevékenységében, kezdeményezéseire [[Petőfi Sándor]] emlékezete a demokratikus megmozdulások jelképévé válik. Antifasiszta harcát a [[bécsi döntések]] után a [[budapest]]i [[Népszava]], [[Magyar Nemzet]], [[Független Magyarország]] és [[Szabad Szó]] hasábjain folytatja, munkások és parasztok összefogását hirdetve nemzetiségi különbség nélkül.
A második világháború kitörése után két éven át mint a [[KRP]], ill. [[Békepárt]] szervezője illegálisan irányítja az [[Észak-Erdély|észak-erdélyi]] háborúellenes mozgalmakat, a [[48-as Erdély]] írói csoportosulásának névtelen vezetője, a népi írók határozott [[antifasizmus|antifasiszta]] magatartását sürgeti, az olasz fasizmus összeomlása után „Egy névtelen magyar munkás” aláírással levelekben fordul az erdélyi magyar közélet vezetőihez, és a hitleri Németországgal való szakítást követeli; új Vásárhelyi Találkozót készít elő. 1943 novemberében a [[katona]]i hatóságok letartóztatták és a börtönben tisztázatlan körülmények között meghalt. Halála hírére a kommunisták vezette [[Békepárt]] [[Budapest]]en háborúellenes kiáltványt bocsátott ki.
== Emlékezete ==
| |||