„Mariano Abasolo” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Életrajz infobox
|név = Mariano Abasolo
31 ⟶ 30 sor:
Az 1809-es [[valladolidi összeesküvés|valladolidi]] és a következő évi [[querétarói összeesküvés]] idején a [[San Miguel de Allende|San Miguel el Grande]]-i dragonyosok kapitánya volt. A valladolidi összeesküvés egyik tagjának, [[José Mariano de Michelena|José Mariano de Michelenának]] a beszámolója szerint Abasolót jelölték ki San Miguel-i kapcsolattartónak, de ő, bár egyetértését kifejezte a mozgalom céljával, nem tudott részt venni a titkos gyűléseken. Ennek ellenére neve szerepelt ''Francisco Bustamante'' bejelentésében, amivel [[Guanajuato (település)|Guanajuato]] vezetőjéhez, [[Juan Antonio de Riaño y Bárcena|Juan Antonio de Riañóhoz]] fordult, valamint később az egyik összeesküvő, ''Gregorio de la Concepción'' is arról írt ''Relación'' című művében, hogy 1808-ban Hidalgo házában ismerte meg Abasolót és [[Ignacio Allende|Ignacio Allendét]].
Amikor 1810. szeptember 16-án Hidalgo szájából Doloresben elhangzott a [[Grito de Dolores]], amivel kirobbantotta a függetlenségi háborút, Abasolo is itt, szülővárosában tartózkodott. Igen korán ébresztették, és azt a feladatot kapta, hogy nyújtsa át a felkelőknek azt a spanyol személyt és vagyonát, akinek a házrészét bérelte, és hogy segítsen a spanyol foglyok élelmezésében. Felesége könyörgése ellenére
Másnap családjával San Miguelbe mentek, hogy értesíteni tudja ''Loreto de la Canal'' ezredest a felkelésről, de mivel a függetlenségi harcosokat már ott találta a városban, így erre nem volt szükség. Ehelyett szétosztotta köztük az előző nap zsákmányolt fegyvereket és lőszereket. Ekkor még szerette volna elhagyni a harcosok táborát, mivel feleségével, anyjával és öt éves gyermekével lehetetlennek tartotta a harcban való részvételt, azonban Hidalgo elfogadtatta vele, hogy most már nincs visszaút, csak úgy mentheti meg magát, ha tovább harcol.
41 ⟶ 40 sor:
1811 elején a [[calderón-hídi csata|calderón-hídi csatában]] a felkelők vereséget szenvedtek, és Hidalgo vezetésével északkeletre, majd északra vonultak vissza. [[Saltillo|Saltillónál]] kettéváltak, a sereg egy része délre indult, míg Hidalgo és vezértársai tovább északra. Először Abasolót akarták kinevezni a déli rész vezetőjévé, de ő ezt nem fogadta el, és az északra, az USA irányába indulókhoz csatlakozott.
Felesége Guadalajarában maradt, és Callejától
Március 21-én [[Acatita de Baján]] mellett a spanyolpártiak foglyul ejtették a sereg tagjait, többségüket halálra ítélték, de Abasolót, akit az elsők között hallgattak ki, és együttműködést tanúsítva hozzájárult a többi vezér elleni vádak felépítéséhez, „csak” [[spanyolország]]i száműzetésre,
Felesége gyalog vagy szamárháton visszatért Guadalajarába, hogy Callejánál kérelmezze az ítélet elhalasztását, amíg lesz ideje dokumentumokat szerezni férje védelmében, sőt [[Santiago de Querétaro|Querétaróba]] és [[Mexikóváros]]ba is elment, hogy magánál az alkirálynál kérjen kegyelmet számára. Így sikerült kijárnia a halálos ítélet elkerülését.
Az Abasolót Európába szállító hajó kapitányánál kikönyörögte, hogy kísérhesse el férjét ő is az 1812-ben sorra kerülő úton. [[Cádiz]]ba érkezve Abasolót a [[Santa Catalina-kastély]]ba zárták, felesége pedig a város utcáin kóborolgatott mindaddig, amíg megszánták és engedélyezték neki, hogy bezárt férjével együtt élhessen. A férfi 1816-ban meghalt, felesége ezután visszatért Mexikóba.
Bár viselkedése miatt többen árulónak tartották, 1823-ban a kongresszus a haza érdemes hősévé avatta. Holttestét azonban nem találták meg, hogy tisztességet adhassanak neki.<ref>{{hiv-web |url=http://www.inehrm.gob.mx/Portal/PtMain.php?pagina=exp-mariano-abasolo-articulo |cím=El destierro de Mariano Abasolo hacia España |szerző=Magdalena Mas |kiadó=INEHRM |nyelv=spanyol |elérés=2014-05-26}}</ref>
==Források==
| |||