„Electrecord” változatai közötti eltérés

a
egyértelműsítés, színész, színésznő → színművész AWB
a (Bot: 4 interwiki link migrálva a Wikidata d:q845506 adatába)
a (egyértelműsítés, színész, színésznő → színművész AWB)
Az Electrecord [[magyar nyelv|magyar]] [[népdal]]lemezeit a kritika hosszú ideig nem méltatta figyelemre, vagy "kommersz" jelzővel illette, mert a népdalt nótával keverve, többnyire stílusidegen előadásban terjesztették. Magyar könnyűzenében is sokáig a szórakoztató közhely jellemezte a repertoárt. 1972-ben [[A Hét (hetilap, Bukarest)|A Hét]] széles körű közvélemény-kutatást végzett a [[Romániai magyarok|magyar]] [[nemzetiség]]i lemezigények fölmérésére, s ezt követően az Electrecord készséggel vállalta az igények kielégítését. Részben e "lemezakció" sikerének tulajdonítható az 1973-as termésben tapasztalt mennyiségi és minőségi előrelépés. Az év legsikeresebb, utóbb sorozatindítónak bizonyult lemezén, a többször is újra kiadott ''Fagyöngy''ön [[Illyés Kinga]] modern romániai magyar költészetet [[csángók|csángó]] népdalokkal és [[ballada|balladákkal]] társítva szólaltatott meg.
 
Ezt követő magyar verslemezek: ''[[Petőfi Sándor|Petőfi]] a hídon'' (1974, [[Banner Zoltán]]),'' A kor falára'' (1975, [[Kovács György (színészszínművész)|Kovács György]] [[Költészet|vers]]műsora), ''[[Ady Endre|Ady]]'' (1976, [[Varga Vilmos]]), [[Szilágyi Domokos]]: ''Lírai oratórium'' (1977, [[Illyés Kinga]]), ''Mondj igazat!'' (1977, [[Boér Ferenc]] versműsora a [[Korunk]] költészetéből), ''Rejtelmek ha zengenek'' (1978, [[Ádám Erzsébet]] [[József Attila]]-lemeze), [[Székely János (költő)|Székely János]]: ''Dózsa'' (1978, [[Nemes Levente]]), ''Vadrózsa'' (1979, [[Ádám Erzsébet]] népballada-műsora), ''Kék virág'' (1979, Eminescu-versek [[Kiss-Török Ildikó]] és [[Varga Vilmos]] előadásában), ''Ha egyszer hangod támad'' (1979, [[Horváth Imre (költő)|Horváth Imre]] versei a költő és [[Banner Zoltán]] előadásában), [[György Dénes]] szavalóművész egyéni lemeze (1979).'' Vallomások'' címmel [[Muzsnay Magda]] szerkesztett hanglemezt [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]] hangját őrző hangszalagokból (1979). Az Electrecord magyar [[mese]]lemezein kiváló [[színész|színművész]]ek és [[rádió]]bemondók szólaltatták meg [[Benedek Elek]] és [[Ion Creangă]] remekeit, valamint magyar népmeséket. Eddig egy 17 cm-es lemezt gondozott a [[Napsugár (gyermeklap)|Napsugár]] szerkesztősége, amelyen [[Kányádi Sándor]] maga olvas föl [[gyermek]]verseiből (1977).
 
Az Electrecord és az [[Kolozsvári Állami Magyar Opera]] együttműködése [[Kálmán Imre]] ''Marica grófnő''jének keresztmetszet-fölvételével kezdődött (1969), 1973-ban [[Erkel Ferenc|Erkel]]-lemezzel folytatódott; majd a vezető énekművészek kollektív [[Opera (színmű)|opera]]- és operettária-lemeze és [[Kónya Dénes]] egyéni nagylemeze jelent meg. A [[marosvásárhely]]i népi együttes – amelynek kórusa az 1970-es évektől a filharmónia keretébe tartozott – 1973 óta több nagylemezen örökítette meg [[Birtalan József]], [[Csíky Boldizsár]], [[Hencz József]], [[Kozma Mátyás]], [[Márkos Albert (zeneszerző)|Márkos Albert]], [[Szabó Csaba (zeneszerző)|Szabó Csaba]], [[Winkler Zoltán]] és [[Zoltán Aladár]] népzene-földolgozásait. ''A Szolgáld a hazát!'' (1973) romániai magyar zeneszerzők hazafias kóruslíráját mutatta be.
295 976

szerkesztés