„Rzsevi csaták” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
42. sor:
A Rzsev és [[Vjazma]] környékén indítandó támadásra a [[Kalinyini Front|Kalinyini Front (szovjet katonai egység)]] és a [[Nyugati Front (szovjet katonai egység)|Nyugati Front]] részét képező, [[Mihail Grigorevics Efremov]] vezette [[33. hadsereg (szovjet katonai egység)|33. hadsereg]] kapott parancsot. Január 8-án északról a Kalinyini front egységei, majd 10-én délről Efremov törtek be a németek által birtokolt területre, hogy körbezárják a német [[Rzsev-Vjazma kiszögelés]]t, ami meglehetősen közel – körülbelül 200 kilométerre – esett Moszkvához. Az erőviszonyok azonban nem voltak kiegyenlítettek. A németek a rendelkezésükre álló három hónap alatt jelentős erődítési munkákat végeztek a kiszögelés területen, felhasználva a Vörös Hadsereg által korábban hátrahagyott védelmi építményeket, továbbá jelentős tüzérséggel rendelkeztek és totális légi fölényben voltak. Ezzel szemben a szovjet csapatok felszerelése hiányos volt és nem tudták az offenzívát tüzérségi támadással előkészíteni, így a szovjetek jelentős veszteségeket szenvedtek. A mínusz 30 fokos hideg azonban mindkét felet sújtotta, különösen a németeket, akik a „villámháború” sikerében bízva nem szerelték fel alakulataikat téli felszereléssel.
Miután Efremov csapatai Vjazma irányába mélyen behatoltak a német vonalak mögé, körbezárták őket. Efremv segítséget kért és engedéylt a kitörésre, ám Zsukov – aki Efrmovot hibáztatta, mondván az nem gondoskodott megfelelő utóvédről – megtagadta ezt és parancsot adott a továbbnyomulásra. Szintén körbezárták a [[29. hadsereg (szovjet katonai egység)|29. hadsereget]]. A két csapdába esett alakulatnak fogytán volt az ellátmánya és a német bombázók folyamatos támadásokat intéztek ellenük. Mivel Zsukov továbbra sem engedélyezte Efremovnak a kitörést, az egyenesen Sztálinhoz fordult, de Sztálintól is azt a parancsot kapta, hogy tartson ki. Az engedélyt a kitörésre csak áprilisban kapta meg, de nyilvánvaló volt, hogy a mocsarassá vált területen az éhező és munícióval nem rendelkező hadsereg erre képtelen lenne. A szovjet parancsnokság egy repülőgépet küldött Efremovért azzal a paranccsal, hogy hagyja hátra embereit, ő azonban megtagadta a parancsot: maga helyett a csapatzászlót küldte vissza, hogy az ne kerülhessen az ellenség kezére. Vezetésével a 33. hadsereg maradéka megkísérelte a kitörést, de ez keveseknek sikerült. Április 18-án a többszörösen megsebesült Efremov öngyilkos lett, hogy elkerülje a fogságba esést. Másnap a németek katonai tiszteletadással temették el.
A hadműveletben négy hónap alatt a szovjet statisztikák szerint {{szám|300000}} szovjet katona esett el és félmillió sebesült meg.
== Főbb hadműveletei ==
| |||