„Areális nyelvészet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
Az '''areális nyelvészet''' a térnyelvészetként értelmezett [[nyelvföldrajz]] hatókörébe tartozik a nyelven belüli táji változatok, a nyelvjárások kérdései, illetve a nyelvek közötti érintkezés problémái vizsgálja.
Az areális nyelvészet a [[nyelvtudomány]]nak az az ága, mely egy adott földrajzi térségben beszélt nyelvek kölcsönhatását kutatja. A kölcsönhatásban lévő nyelvek állhatnak rokonságban egymással, de különböző [[nyelvcsaládok]]hoz is tartozhatnak. <ref>Pusztay János: ''Areális nyelvészet'', In: Balázs Géza (szerk.): ''Nyelvészetről mindenkinek'', Inter Nonprofit Kft, Budapest, 2011.</ref>
A tartós kapcsolat révén kialakuló, leginkább az alaktanban és a mondattanban, valamint a szókészletben és a frazeológiában, s legkevésbé a fonetikában jelentkező közös nyelvi jegyek alapján [[nyelvszövetség]]ek jönnek létre.
Az areális nyelvi kapcsolatoknak szűkebb és tágabb értelmezéséről beszélhetünk. <ref>Benkő Loránd: ''A történeti nyelvtudomány alapjai'', Budapest, 1988, 190.</ref> Szűkebben elsősorban a nyelvi rendszer erősebben strukturált elemei értendők. Ezek között szerepelnek a fonetikai, fonológiai, morfológiai, szintaktikai rendszerre gyakorolt külső nyelvi hatások, melyek elsősorban a nyelvi tipológia számára relevánsak. Az areális hatások tágabb értelmezése a nyelvi rendszer kevésbé strukturált nyelvi elemeivel számol. Ide tartoznak a frazeológia, a lexikai állomány, a szövegszerkesztés és a stílus terén kimutatható kölcsönhatások.
==Története==
| |||