„Országgyűlési választások a Magyar Népköztársaságban” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎1985: nem volt mind kommunista, nagy rsézük éppen társutas volt
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Országgyűlési választásokat a Magyar Népköztársaságban''' [[1949]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-a]] és [[1989]]. [[október 23.|október 23-a]] között nyolc alkalommal tartottak. E cikkben kilencedikként ide soroljuk az 1949. tavaszán tartott első egypártrendszerű választást is, mely jogi és politikai körülményeit tekintve már lényegében megegyezett a népköztársasági alkotmány elfogadását (1949. augusztus 20.) követően tartott választásokkal.
 
Az egypártrendszerű diktatúra körülményei között az országgyűlési választás tulajdonképpen a rendszer önigazolását szolgáló politikai demonstráció volt. Valódi téttel, vagy befolyással a (nagy)politika alakulására alig rendelkezett, mivel a döntések (és a törvények elsöprő többsége) nem a parlamentben születtek. Mi több, az 1949-ben létrehozott [[a Népköztársaság Elnöki Tanácsa|Népköztársaság Elnöki Tanácsa]] (NET) szintén fel lett jogosítva az országgyűlés legtöbb jogkörének gyakorlásával, így a törvényhozásra is; ennélfogva a törvények többségét a NET hozta, vagy módosította (kivéve az alkotmányt, ami az Országgyűlés kizárólagos hatáskörében maradt). A parlament többnyire csak évente négyszer, akkor is csak két-két hétig ülésezett, mivel a szocializmusban a NET-et használták annak kiváltására.
13. sor:
=== 1949 ===
{{Bővebben|Az 1949-es magyarországi országgyűlési választás}}
A választást [[1949]]. [[május 15.|május 15-én]] tartották meg még a ''Magyar Köztársaságban'', de ekkorra a kommunisták már gyakorlatilag az összes pártot sikeresen [[szalámitaktika|„felszalámizták”]]; azaz vezetőiket, prominens tagjaikat szinte kivétel nélkül letartóztatták, vagy emigrációba, esetleg kollaborációra kényszerítették. Az egyetlen baloldali rivális [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|Szociáldemokrata Párt]]ot (némi erőszakkal) 1948-ban beolvasztották a [[Magyar Kommunista Párt]]ba, létrehozva ezzel a [[Magyar Dolgozók Pártja|Magyar Dolgozók Pártját]] (MDP). A korábbi koalícóskoalíciós pártokat ([[FKGP]], [[Nemzeti Parasztpárt]]) a kommunistákkal együttműködni kész politikusaik vezetésével (mint [[Dobi István]], [[Bognár József (politikus)|Bognár József]], [[Ortutay Gyula]], [[Id. Antall József|Antall József]], illetve [[Erdei Ferenc (szociológus)|Erdei Ferenc]] és [[Darvas József (író)|Darvas József]] és még sokan mások) aztán 1949. február 1-jén belekényszerítették az MDP-vel közös (és általuk uralt) egységfrontba, a [[Magyar Függetlenségi Népfront]]ba. Az országgyűlési választáson már csak ennek a frontnak a területi listáira lehetett szavazni. A szavazólapon csupán az egyet nem értőknek kellett ikszelni, a jelölteket elfogadó szavazónak pusztán be kellett dobnia azt a gyűjtőurnába. Mivel a listán szereplő névsort az MDP gyakorlatilag kénye-kedve szerint állíthatta össze (formális egyeztetések persze voltak még a Front többi pártjával), már a választás előtt eldöntötték a parlament pontos, személy (és mandátumarány) szerinti összetételét; a szavazás puszta formalitás lett.
 
A Népfront listája összesen 95,6%-os eredményt ért el, ami alapján 285 MDP-s és 117 más pártból (főképp az FKGP-ből és a Nemzeti Parasztpártból) való, összesen tehát 402 képviselő jutott a törvényhozásba.
91. sor:
 
=== 1958 ===
[[File:Bundesarchiv Bild 183-57000-0270, Berlin, V. SED-Parteitag, 5.Tag.jpg|right|thumb|250px|[[Kádár János]] és [[Willi Stoph]] 1958. július 12-én, a [[Német Szocialista Egységpárt]] V. kongresszusán]]
Az 1958-as választást [[november 16.|november 16-án]] tartották. A törvény szerint 1957. kora nyarán kellett volna rá sort keríteni, de az [[1956-os forradalom]] utáni feszült légkör miatt ezt akkor nem merték megtenni, inkább két évvel meghosszabbították az Országgyűlés mandátumát<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8414 1957. évi I. törvény] az 1953. évi május hó 17. napján megválasztott országgyűlés megbízatásának meghosszabbításáról, 1000év.hu</ref>. A választást végül az 1958 végén esedékes tanácsi (mai szóval önkormányzati) választással egyszerre szervezték meg ''„az országgyűlési képviselők és tanácstagok általános választásaként”''. Ekkortól kezdve 1985-ig (1975 kivételével) mindig tanácsi választást is tartottak az aktuális országgyűlésivel egyidőben.
 
A képviselők számát 336 főben szabták meg.
144. sor:
=== 1967 ===
 
Az 1967-es országos általános (azaz országgyűlési és helyi tanácstagi) választást [[március 19.|március 19-én]] tartották. Különlegességét az adta, hogy az 1949-ben bevezetett választási rendszert (egy darab országos lista) eltörölték és helyette az 1966. évi III. törvénycikkben foglalt módon Magyarország területét 349 [[egyéni választókerület]]re osztották fel<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8455 1966. évi III. törvény] az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról, 1000év.hu</ref> Jelölő szervezet továbbra is kizárólag a [[Hazafias Népfront]] (HNF) lehetett (a nem párttagok számára is) és többes jelölés esetén is (amire húsz év után először nyílt lehetőség) mindegyik jelölt a Népfront programját képviselte. Egyéni programmal sem HNF, sem független jelöltként nem lehetett indulni továbbra sem, ahogy önmagában független jelöltként sem.
 
{| class="wikitable"
!style="background:#CCDDEE;" | Jelölő szervezet
!style="background:#CCDDEE;" | Részvételi arány
!style="background:#CCDDEE;" | Választási eredmény
|-
| style="text-align:center" |[[Hazafias Népfront]]
155. sor:
| style="text-align:center" |nincs adat
|-
!style="background:#CCDDEE;" | Összes parlamenti képviselő száma
!style="background:#CCDDEE;" | MSZMP-tag
!style="background:#CCDDEE;" | pártonkívüli
|-
| style="text-align:center" |'''349'''
| style="text-align:center" |259
| style="text-align:center" |90
|}
 
171. sor:
 
{| class="wikitable"
!style="background:#CCDDEE;" | Jelölő szervezet
!style="background:#CCDDEE;" | Részvételi arány
!style="background:#CCDDEE;" | Választási eredmény
|-
| style="text-align:center" |[[Hazafias Népfront]]
179. sor:
| style="text-align:center" |nincs adat
|-
!style="background:#CCDDEE;" | Összes parlamenti képviselő száma
!style="background:#CCDDEE;" | MSZMP-tag
!style="background:#CCDDEE;" | pártonkívüli
|-
| style="text-align:center" |'''352'''
| style="text-align:center" |224
| style="text-align:center" |128
|}
 
194. sor:
 
{| class="wikitable"
!style="background:#CCDDEE;" | Jelölő szervezet
!style="background:#CCDDEE;" | Részvételi arány
!style="background:#CCDDEE;" | Választási eredmény
|-
| style="text-align:center" |[[Hazafias Népfront]]
202. sor:
| style="text-align:center" |nincs adat
|-
!style="background:#CCDDEE;" | Összes parlamenti képviselő száma
!style="background:#CCDDEE;" | MSZMP-tag
!style="background:#CCDDEE;" | pártonkívüli
|-
| style="text-align:center" |'''352'''
| style="text-align:center" |215
| style="text-align:center" |137
|}
 
215. sor:
 
{| class="wikitable"
!style="background:#CCDDEE;" | Jelölő szervezet
!style="background:#CCDDEE;" | Részvételi arány
!style="background:#CCDDEE;" | Választási eredmény
|-
| style="text-align:center" |[[Hazafias Népfront]]
223. sor:
| style="text-align:center" |nincs adat
|-
!style="background:#CCDDEE;" | Összes parlamenti képviselő száma
!style="background:#CCDDEE;" | MSZMP-tag
!style="background:#CCDDEE;" | pártonkívüli
|-
| style="text-align:center" |'''352'''
| style="text-align:center" |252
| style="text-align:center" |100
|}
 
244. sor:
 
{| class="wikitable"
!style="background:#CCDDEE;" | Összes parlamenti képviselő száma
!style="background:#CCDDEE;" | MSZMP-tag
!style="background:#CCDDEE;" | pártonkívüli / ellenzéki
|-
| style="text-align:center" |'''387'''
| style="text-align:center" |?
| style="text-align:center" |? / 0
|}