„Lánzsér” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link korr. |
|||
30. sor:
== Története ==
Bár a göttweigi apátság egyik oklevele alapján már [[1158]]-ban lehet legalább egy lakótorony létére következtetni, egyes vélemények szerint a várat [[1173]]-ban építtette az Erchinger család. Más vélemény szerint [[II. András magyar király|II. András]] király egyik szentföldi kísérője, majd az ország nádora a [[Szák nemzetség]]beli Bárcz fia Miklós építtette a szentföldi lovagvárak mintájára. Mivel fia Herránt magister 1250 körül fiú örökös nélkül halt meg a vár a királyra szállt. [[1263]]-ban [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király főasztalnokmesterének az Aba nembeli Lőrincnek adta. Ekkor említi először oklevél ''"Castrum Laanser"'' alakban. Ezután a [[15. század]]ig utódaié az Athinai családé volt. A család utolsó sarja, hogy birtokai ne szálljanak a királyra [[1425]]-ben a Garayaknak adta. A Garayak tulajdonjogát azonban a Nagymartoni grófok nem ismerték el. [[1445]]-ben, miután a Nagymartoni grófoktól zálogba kapta [[VI. Albert osztrák herceg]] foglalta el, majd tőle [[III. Frigyes német-római császár]]é lett annak ellenére, hogy a magyar király mindvégig a Garayakat ismerte el birtokosoknak
A vár [[1508]] és [[1524]] közötti történetéhez tartozik az ún. „lánzséri viszály”. Weißpriach Ulrich halála után özvegye Gertraud ugyanis nem engedelmeskedett [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] parancsának a vár átadására, hanem rablóvezéreket fogadott a szolgálatába. A rablások és zsarolások fő elszenvedője Sopron városa volt, melynek kereskedőit a rablók rendszeresen megkárosították. A király erre Sopron városkapitányát Trenka Györgyöt bízta meg soproni fegyveresekkel a vár bevételével. Az ostromra végül nem került sor, mert a viszálynak Gertraud asszony fogságba ejtése, majd három éves fogva tartása véget vetett. [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] király és Ferdinánd főherceg pedig megállapodtak abban, hogy vegyes bizottság vizsgálja ki és kezelje a határ mindkét oldalán elterjedt erőszakoskodásokat. Lánzsér végül Weißpriach János tulajdonába került
48. sor:
== Nevezetességei ==
* A 12. századi vár jelentős romjai a 627 m magas Várhegyen már messziről láthatók. A vár ma Közép-Európa egyik legnagyobb várromja, romjaiban is impozáns. Az épület magját képező lakótorony a 13. század elején épült. A tornyot és az ahhoz csatlakozó késő gótikus udvart négy falgyűrű veszi körül. A külső védőfalat sokszögletű és kerek bástyákkal erősítették meg, a falak között árkok húzódnak. Az első várkapun az 1668-as évszám olvasható, a második és a harmadik kapu fölött torony emelkedik. A sokszögletű lakótorony nyugati fala 10 m vastag, keletről egy 15. századi gótikus lakószárny csatlakozott hozzá. Az utoljára épült felső várban látható a barokk szárny, benne a Szent. Miklós kápolnával. Az erődítményt három fal és két árok védte.
* A Klosterbergen az [[1700]]-ban alapított [[
* Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus temploma [[1800]]-ban épült, mai formáját az [[1909]]-es átépítéssel nyerte el. Szószéke [[1786]]-ban készült, eredetileg a bánfalvi pálos templomban állt.
|