„Peresznye” változatai közötti eltérés

* Középkori eredetű temploma védőszentje [[Szent Egyed]]. {{Forr|Mai formájában [[1702]]-ben építették át. [[Barokk]] stílusú, berendezése is ebből a korból származik. [[1832]]-ben gróf Esterházy Ferenc bővíttette. A templomot ma szobrokkal díszített park és a régi templom körüli temetőből fennmaradt sírkövek veszik körül.}}

* [[Széchenyi-kastély (Peresznye)|Széchenyi-kastély]] – mely tulajdonosairól több ellentmondás látott napvilágot<ref group=m>Számos helyen olvasható, hogy egy régebbi épület felhasználásával [[1727]]-ben gróf [[Esterházy Dániel (kuruc generális)|Esterházy Dániel]], a korábbi kuruc tábornok építtette.<ref group=m>- ''NB. Esterházy Dániel kuruc altábornagy már 1714. október 1-jén meghalt! Korábban viszont csakugyan Peresznyén lakott, tehát a korábbi kastély már az övé volt, s itt hunyt el egykori tiszttársa, kedves embere, [[Csajághy János]] is 1713 elején.</ref>'' -, továbbá, hogy Későbbikésőbbi tulajdonosai a Széchenyiek voltak - ''NB. Virág Zsolt (Vas megye kastélyai és kúriái, 2004) szerint sosem volt a Széchényi család birtokában a kastély, az épületet pusztán annyi szál fűzi hozzájuk, hogy néhány évre Széchényi Ferenc zárgondnoksága alá került az Esterházyak eladósodása miatt. Dénes József (Peresznye településtörténete, peresznye.hu) szerint viszont a 19. század közepén a tulajdonos Esterházy Ferenc halálát követően az utód a kiskorú Esterházy János lett, akit gróf Széchenyi Ferenc (nem a korábban említett személy!) vett gondnoki szárnyai alá, s a kastélyba költözött, majd itt is élt egészen haláláig, 1858-ig. Genthon István (Magyarország művészeti emlékei I: Dunántúl, 1959) szerint pedig, a 18. század végi kastélyépítés a Széchenyi család számára történt meg.''</ref>, az első világháború idejénután Berchtold Lipót közös külügyminiszter lakta, jelenlegaz [[államosítás]] óta szociális otthonként működik.

* {{forr|A több száz éves (állítólag 300 év körüli) [[platán]]fa, a szociális otthonnal szemben lévő parkban, egy tó partján.}}