„Globalizáció” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a részt vevő melléknévi szerepben; OH 1235. |
→Negatív hatások: Forrás nincs megadva. Nem tudom, hogy kell a hiányra utaló figyelmeztetést hozzáadni. |
||
1. sor:
[[Fájl:McDonaldsWorldLocations.svg|350px|bélyegkép|McDonald's éttermek a világ országaiban]]
{{Forráskérő}}'''Globalizáción''' a nyugati civilizáció kezdeményezésére történő világszintű egységesedési, univerzalizálódási folyamatokat, és azok következményeit értjük az élet számos területén. A globalizáció kulcsa az integráció, valós és virtuális hálózatokkal összekapcsolja a világ összes országának gazdaságát, társadalmát és kultúráját. A globalizáció újszerű és összetett folyamat, ezért nehéz pontos definíciót adni rá. [[Anthony Giddens]] meghatározása:
{{idézet 2|''„A globalizáció a világot átfogó társadalmi kapcsolatok intenzitásának növekedése, amely révén távoli helyek úgy kapcsolódnak össze egymással, hogy az egyik helyen bekövetkező eseményeket sok kilométernyi távolságban lejátszódó folyamatok befolyásolják, és viszont.”''}}
70. sor:
A globalizáció negatív hatásai leginkább a szociális jólét és biztonság terén tapasztalhatóak. A világméretű folyamatok miatt jellemző a nemzetközi és az országokon belüli egyenlőtlenségek növekedése, a fokozódó elszegényedés. A szegényebb rétegek kirekesztetté válnak, nehezebben jutnak hozzá a [[Gazdasági rendszer|gazdasági]] és a technológiai fejlődés vívmányaihoz. Megjelenik a [[munkanélküliség]], a kis[[vállalkozás]]ok tönkremennek a multinacionális cégekkel való versenyben. A szociális védőháló is szétszakad, eltűnnek a jóléti intézmények, vagy fenntartásuk egyre nagyobb nehézségekbe ütközik.
A globalizáció hívei szerint minden állam profitál a folyamatból, de a tények nem ezt mutatják, az elmúlt évtizedekben nőttek a fejlett és fejletlen országok közötti különbségek. A [[20. század]] utolsó negyedében, amikor a globalizáció folyamatai kibontakoztak, a világ különböző régióinak fejlődése hatalmas eltéréseket mutatott. A fejlett nyugat évi átlagos növekedése 2%, ezzel szemben az elmaradottabb Latin-Amerikáé csak 0,9%, [[Afrika]] stagnált, Közép- és [[Kelet-Európa]] pedig -1,1%-os hanyatlást mutatott. A leggazdagabb és legszegényebb országok közötti jövedelemszint-különbség [[1913]]-ban 1:10, [[1950]]-ben 1:26, [[1990]]-ben pedig már 1:40 arányú volt. Forrás??
Egyes vélemények szerint a globalizáció rossz irányba halad, mivel kizárólag a nemzetközi pénzoligarchia vagyonának a gyarapítása a célja. Ezzel kapcsolatban ír [[Endrey Antal - A disznófejű nagyúr]] című művében. Jelenleg [http://www.drabikjanos.com/ Drábik János] az egyik leginkább globalizáció ellenes szerző, valamint a témának a gazdasági-társadalmi problémáival foglalkozik a [[fenntartható fejlődés|Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport]].
| |||