„Szocializmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó változtatást (203.106.202.189), visszaállítva Csigabi szerkesztésére |
Zöld link, tanácskommunizmus nem feltétlenül része a reformkommunizmusnak; „nemzetiszocializmus” nem szocializmus, még véletlenül sem |
||
1. sor:
A '''szocializmus''' (latin ''socius'' = 'társ') olyan eszmei áramlatok, politikai ideológiák összessége, melyek először a [[19. század]] folyamán jelentek meg, közös elemük az [[individualizmus]]nak, a magánérdek elsődlegességének elvetése, a [[kollektivizmus]], a társadalmi egyenlőség, a [[Szolidaritás (szociológia)|szolidaritás]] előtérbe helyezése. A szocializmus magában foglal egy gazdasági programot – a termelési eszközök fölötti társadalmi ellenőrzés valamilyen formáját –, szociális követeléseket – társadalmi egyenlőséget, az anyagi javak igazságos elosztását – és politikai célokat – a [[Demokrácia (politikai rendszer)|demokrácia]] megvalósítását, kiszélesítését akár hagyományos parlamenti, vagy közvetlen formájában.
A legáltalánosabb értelemben szocialistának nevezhetünk minden olyan törekvést, amely a társadalmi berendezkedést a szociális igazságosság szemszögéből kísérli meg átalakítani, függetlenül attól, hogy eszmeileg a [[marxizmus]], az [[anarchizmus]], a [[szociáldemokrácia]] vagy a [[keresztényszocializmus]] áramlatát követi.
6. sor:
== Története ==
A szocializmus, mint politikai ideológia megnevezése az 1830-as években alakult ki. Először Robert Owen követőit nevezték szocialistának (1827), majd Saint-Simon követőit is ehhez az irányzathoz sorolták.
Kezdettől fogva több meggyőződést, tant, politikai praxist foglalt magában, mint szellemi áramlat, politikai ideológia és mozgalom rendkívül változatos formákat hozott létre, mivel az általa bírált társadalmi berendezkedés, a kapitalizmus is sokszínű volt. Ennek ellenére kimutathatók olyan közös elemek, amelyek minden irányzatban tetten érhetők. Ezek közé tartozik az egyenlőség és igazságosság hirdetése, amelyen nemegyszer olyan egalitarizmust értettek, mely kiküszöböli azokat az egyenlőtlenségeket is, amelyek az emberek között természettől fogva léteznek; igazságosságon pedig az egyenlőség mellett a kizsákmányolásmentességet értették. Ezzel függ össze a szabadság követelménye is, melyen pozitív szabadságot értettek, vagyis az önmegvalósítás minden feltételét magába foglaló feltételrendszer (például anyagi háttér, szabadságjogokkal való élni tudás) meglétét.
34 ⟶ 35 sor:
** [[Vallási kommunizmus]]
*** [[Keresztény kommunizmus]]
* [[Leninizmus]] (
* [[Trockizmus]]
* [[Sztálinizmus]]
41 ⟶ 42 sor:
* [[Titoizmus]]
* [[Reformkommunizmus]]
* [[Hoxhaizmus]]
* [[Gonzaloizmus]]
82 ⟶ 83 sor:
* [[Cionista szocializmus]] ([[Szocionizmus]]; ''Labor zionism'')
* [[Ír köztársasági szocializmus]]
== Forrás ==
* Ankerl Géza: Beyond monopoly capitalism and monopoly socialism. Cambridge, MA: Schenkman, 1978, ISBN 0-87073-938-7
== Lásd még ==
* [[Kommunizmus]]
== További információk ==
* [http://szocializmus.lap.hu/ Szocializmus.lap.hu - linkgyűjtemény]
{{csonk-politika}}
[[Kategória:Politikai ideológiák]]
| |||