„Johann Ehrenreich Fichtel” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (1795-ben elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel))
Nincs szerkesztési összefoglaló
'''Johann Ehrenreich Fichtel,''', Szinnyeinélmagyarosan: '''Fichtel János Ehrenreich''' ([[Pozsony]], [[1732]]. [[szeptember 29.]] – [[Bécs]], [[1795]]. [[február 4.]]) osztrák születésű [[erdély]]i kormányszéki tanácsos.
{{szinnyei-lektor}}
'''Johann Ehrenreich Fichtel,''' Szinnyeinél '''Fichtel János Ehrenreich''' ([[Pozsony]], [[1732]]. [[szeptember 29.]] – [[Bécs]], [[1795]]. [[február 4.]]) osztrák születésű [[erdély]]i kormányszéki tanácsos.
 
==Élete==
A gimnáziumot szülővárosában végezte. AtyjaApja korán elhalt, miremeghalt. középiskoláinakKözépiskoláinak végeztével a jogi tudományoknak adta magát; ügyvéd lett és nyolc évig volt ezen a pályán. Erdélyben tett utazása közben [[Nagyszeben]]ben keresett hivatalt, melyet [[1759]]-ben az ott újonnan alakult gazdasági igazgatóságnál mint segédhivatalnok el is nyert;. [[1762]]-ig, midőnamikor ezen igazgatóság feloszlott, fölváltva Nagyszebenben és Bécsben, [[1787]]-től mint kormányszéki tanácsos állandóan Erdélyben élt. [[II. József magyar király|II. József]] császár megbízásából a vámügyekben két nagyobb utazást tett [[Szlavónia|Szlavóniában]] és a Tengermellékén. [[1794]]. októberében és novemberében a [[Horvátország|horvát]]-[[Törökország|török]] határon tett utazásakor, a rossz időjárás és a kényelem hiánya okozta nélkülözések aláásták egészségét. Az ásványtan körül szerzett érdemeiért [[1775]]-ben a [[berlin]]i természettudósok társasága tiszteletbeli tagjának választotta meg; [[1781]]-ben a [[lipcse]]i gazdasági egyletnek és a bányászegyesületnek is tagja lett. Az erdélyi [[őslénytan|paleontológiának]] ő volt a megalapítója.
 
==Munkái==
 
1.* Physikalisch-metallurgische Abhandlung über die Gebirge und Bergwerke in Ungarn. Berlin u. Stettin, 1780.
* Nachricht von den Versteinerungen des Grossfürstenthums Siebenbürgen, mit einem Anhange und beygefügter Tabelle über die sämmtlichen Mineralien und Fossilien dieses Landes. Nürnberg, 1780.
 
2* Beitrag zur Mineralgeschichte von Siebenbürgen. Nürnberg, 1780. Két rész. (I. Nachricht von den Versteinerungen des Grossfürstenthums Siebenbürgen, mitII. einemGeschichte Anhange und beygefügterdes Tabelle über die sämmtlichen MineralienSteinsalzes und Fossiliender diesesSalzgruben Landes.im Nürnberg,Grossfürstenthum 1780Siebenbürgen.)
4.* Mineralogische Bemerkungen von den Karpathen. Wien, 1791. Két kötet. (2. cimkiadás Wien, 1816.)
 
5.* Nachricht von einem in Ungarn entdeckten ausgebrannten Vulkan. Berlin, 1793. (A Schriften der Gesellschaft naturforschen- der Freunde zu Berlin cz. folyóiratban is.)
3. Beitrag zur Mineralgeschichte von Siebenbürgen. Nürnberg, 1780. Két rész. (I. Nachricht von den Versteinerungen des Grossfürstenthums Siebenbürgen, II. Geschichte des Steinsalzes und der Salzgruben im Grossfürstenthum Siebenbürgen.)
6.* Mineralogische Aufsätze. Wien, 1794.
 
7.* I. E. Fichtel et Mole, Testacea microscopica aliaque mineralogica. Wien, 1803. (E munkában F. részvételét azonban Neugeboren kétségbe vonja.)
4. Mineralogische Bemerkungen von den Karpathen. Wien, 1791. Két kötet. (2. cimkiadás Wien, 1816.)
 
5. Nachricht von einem in Ungarn entdeckten ausgebrannten Vulkan. Berlin, 1793. (A Schriften der Gesellschaft naturforschen- der Freunde zu Berlin cz. folyóiratban is.)
 
6. Mineralogische Aufsätze. Wien, 1794.
 
7. I. E. Fichtel et Mole, Testacea microscopica aliaque mineralogica. Wien, 1803. (E munkában F. részvételét azonban Neugeboren kétségbe vonja.)
 
Kéziratban: Gyűjteményeinek magyarázattal ellátott latin jegyzéke két nagy ivrét kötetben.