„Holló László” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Debrecen, 2013. november 22. 077.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|Holló László mellszobra Debrecenben, a róla elnevezett sétányon]]

Édesapja a kiskunfélegyházi [[Móra Ferenc Gimnázium|Főgimnázium]] igazgatója volt, itt érettségizett Holló László, a család első szülött fia.[[1904]]—-től [[1909]]-ig a budapesti Mintarajziskolában tanult, mesterei [[Székely Bertalan]] és [[Szinyei Merse Pál]]. [[1909]]—-től [[1911]]-ig [[Hollósy Simon]] mester iskolájában folytatta tanulmányait [[München]]ben. 1911-től [[párizs]]i, [[spanyolország]]i és [[itália]]i tanulmányutakat tett. 1914-ben hazatérve Debrecenben telepedett meg, mintegy 40 éven át, [[1928]]— és [[1968]]-ig között nyaranként Tiszadadán alkotott; [[Tiszadada]] volt az ő [[Barbizoni iskola|Barbizon]]ja és [[Nagybányai művésztelep|Nagybányája]].

Alföldi témájú festménye a legtöbb és a legértékesebb, amelyekből az [[1910-es évek]] elején készült művein a [[szecesszió]] hatása érződik, az [[1920-as évek]] elején az [[impresszionizmus]] és a [[Pointillizmus|divizionizmus]] hat művészetére, 1924-től az [[expresszionizmus|expresszionista]] stílust ötvözi sajátosan egyéni ábrázolási módjával. Leginkább mégis a nagybányai hagyományokat fejlesztette tovább, nála jelentkezik a közönség által annyira kedvelt [[posztnagybányai stílus]] a modern festészeti irányzatok egyes vonásaival megerősítve (foltszerű ábrázolás, erős fény-árnyék hatások, egyre derűsebb színek, a természet és az emberi érzelmek együttes megjelenítése). Posztnagybányai stílusban festette ő a Nagyalföld tájait, embereit, nagy kincse az alföldi kultúrának az ő festészete.

* [[KÚT (képzőművészet)|KUT]] tagja (1942-1949)

* SzinnyeiSzinyei-díj (1941)