Wikipédia

„Hitel (folyóirat, 1936–1944)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
13. sor:
Az eredetileg nagy alakú Hitel helyébe 1936-ban [[Venczel József]] ugyanezen címmel, de új számozással negyedévenként megjelenő, oktáv alakú szociálpolitikai folyóirat megindulását kezdeményezte. A lap négy éven át folyamatosan megjelent, az 1940/1-es számot azonban csak egy év múlva követte az 1940–41/2-es szám, majd az összevont 3–4-es. 1942 áprilisától havonta jelenik meg ''Nemzetpolitikai szemle'' alcímmel 1944 augusztusáig. Szerkesztői: [[Albrecht Dezső]], [[Kéki Béla]], [[Venczel József]], [[Vita Sándor (közgazdász)|Vita Sándor]]. Kívülük a lap főbb munkatársai jogismeretben [[Mikó Imre (jogász)|Mikó Imre]], művelődéspolitikában [[Bözödi György]], [[Debreczy Sándor]], [[Domokos Pál Péter]], [[Lazányi Endre]], [[Lőrinczi László]], [[Vita Zsigmond]], [[Vásárhelyi Z. Emil]], gazdaságpolitikában [[Asztalos Sándor]], [[Oberding József György]], [[Petrovay Tibor]], egészségügyben [[Heinrich Mihály]], [[Nagy András]], [[Parádi Kálmán (orvos)|Parádi Kálmán]], társadalomkutatásban [[Szabó T. Attila]] (adatokkal [[Bitay Pál]], [[Illyés Elemér]], [[Kelemen Béla (nyelvész, 1913–1982)|Kelemen Béla]], [[Kós Balázs]], [[Nagy Ödön]], [[Nonn György]], [[R. Szeben András]]), irodalomban-művészetben [[Bíró József (művészettörténész)|Bíró József]], [[Kiss Jenő (költő)|Kiss Jenő]], [[Kováts József (író, kritikus)|Kováts József]], [[Szabédi László]]. Műmellékleteken [[Debreczeni László (művészettörténész)|Debreczeni László]], [[Gy. Szabó Béla]], [[Szervátiusz Jenő]] szerepel.
 
A lapot indulásakor erős bírálatok érték a felelős szerkesztő- és kiadóként is szereplő [[Albrecht Dezső]] tekintélyuralmi irányzatú, új rendiségi szellemet képviselő írása miatt, de ez a Hitel fiatal munkatársai és olvasói egy része között is ellenkezésre talált. A lapban a reális honi feladatvállalás került előtérbe. Amikor [[Tamási Áron]] egységbe szólította a cselekvő erdélyi magyar ifjúságot, a Hitel is részt vett a Vásárhelyi Találkozó előkészítésében és ülésein, majd egész számot szentelt az eseménynek Tamási elnöki megnyitójával az élen (1937/3). „A hitel tágas értelemben hinni és hihetni egymásnak” – hangsúlyozták a szerkesztők átfogó programjukat a közös cél, az önismeretre való törekvés jegyében, [[Széchenyi István]] reformszemléletét idéző ama felfogásuk szerint, melyet különben Széchenyi ''[[Hitel (Széchenyi István)|Hitel]] című 1830-as alapműve első kiadásának felnagyított címbetűi is jelképeztek a folyóirat borítólapján. A valóságfeltárással, ami számukra az erdélyi magyarság gazdasági-politikai, társadalmi, művelődési viszonyainak ismeretét jelenti, a fiatal értelmiség népnevelésre való tudományos felkészítését kívánták szolgálni. Az ellentéteket áthidaló közösségi munka szükségességét hirdették, leszögezve az 1937/1-es számban kezdődő rovatuk élén: „Eszmék és elvek cím alatt szabad teret nyitunk a véleménynyilvánításnak, anélkül hogy a különböző állásfoglalásokat magunkra mindenben kötelezőnek tartanánk.”
 
A [[második világháború]] éveiben, amikor a baloldal kiszorult a közéletből sfelerősödött aújra valóságlátást a magyar uralkodó osztályok támadó politikája árnyékolta be, felerősödik újraaz Albrecht Dezső jobbszárnyavezett irányvonal. Az új erdélyi munkatársak (köztük [[Bakk Péter]], [[Berényi Ádám]], [[Erőss Alfréd]], [[László Dezső (egyházi író)|László Dezső]], [[László Gyula (történész)|László Gyula]], [[Réthy Andor]], [[Salamon Sándor]], [[Tonk Emil]]) csoportjával szemben egyre inkább hivatalos szóvivők kerülnek előtérbe, s az eredeti elképzelésekhez hű munkatársak már csak a második világháború után induló sajtóban találnak elveiknek megfelelő megnyilatkozási lehetőséget.
 
==Elismerése==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hitel_(folyóirat,_1936–1944)”