„Hisztamin” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A hisztamin köznév. Nem írjuk nagybetűvel, bármennyire fontosnak tartjuk is :) |
Nuke (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
62. sor:
A molekula két bázikus nitrogénnel rendelkezik. Az egyik, az oldalláncon található alifás aminocsoport, a másik, az [[Heterociklusos_vegyület|imidazol]] gyűrűn található két nitrogénatom közül az, amelyik nem rendelkezik hidrogénnel. Fiziológiás körülmények között az alifás nitrogén protonált (mivel a [[Disszociációfok|pK]]<sub>a</sub> értéke 9,4), míg az [[Heterociklusos_vegyület|imidazol]] gyűrűn található nitrogén nem protonált (mivel a pK<sub>a</sub> értéke ≈ 5,8).
==Előállítás és lebontás==
A hisztamint a [[hisztidin dekarboxiláz]] enzim állítja elő hisztidinből, dekarboxilezéssel. A szervezet az előállított hisztamint tárolja, vagy inaktiválja lebontóenzimek segítségével, mint a hisztamin-N-metil-transzferáz vagy diamin-oxidáz (DAO). Míg a központi idegrendszerben a szinapszisokba jutó hisztamint elsődlegesen a hisztamin-N-metil-transzferáz bontja le, addig a más szervekben található hisztamin metabolizmusát mindkét előbb említett enzim végzi. A hisztaminból keletkező metabolitokat további más enzimek alakítják tovább, melyek között szerepel a mono-amin-oxidáz-B (MAO-B) és az aldehid-dehidrogenáz-2 (ALDH2). A baktériumok is képesek hisztamin előállítására hisztidin dekarboxiláz segítségével, ám ezek szerkezete eltér az állatokban található enzimekétől.
A hisztamin kis mennyiségben megtalálható a fermentációval előállított élelmiszerekben is, amelyet fermentációs baktériumok vagy élesztő állít elő.
A [[bor]]ok 2-10 mg/L, a [[szaké]] 20-40 mg/L koncentrációban tartalmazhat hisztamint.
==Fordítás==
{{Fordítás|en|Histamine|n=a|4=angol}}
==Források==
| |||