„Vespasianus római császár” változatai közötti eltérés

| képaláírás = Vespasianus

| uralkodás_kezdete = [[69]]. december 21.

| koronázás dátuma =

| előd = [[Aulus Vitellius római császár|Vitellius]]

| nyughelye =

|}}

 

== Családja, ifjúsága ==

Vespasianus [[9]]. [[november 17.|november 17-én]] született [[Rente]] városkában, [[Róma]] városától északra, [[szabinok|szabin]] területen. Apja, Flavius Sabinus lovagrendű adószedő volt, anyja Vespasia Polla ugyancsak lovagrendű családból származott, akinek bátyja szenátor lett, mint ahogy Vespasianus és bátyja Sabinus is.

 

== Pályafutása ==

[[Fájl:Vespasianus.JPG|balra|bélyegkép|Vespasianus.]]

[[40]]-ben lett praetor és további előlépéseket ért el mint [[Claudius római császár|Claudius]] minisztere, és felszabadított rabszolgája, [[Narcissus]]nak a pártfogoltjaként. Érdemeket szerzett mint légióparancsnok, [[Claudius római császár|Claudius]] britanniai partraszállása idején [[43]]-[[44]]-ben, ahol kiérdemelte a győzelmi jelvényeket (ornomenta) és két papi címet. Konzul [[51]]-ben lett, majd [[63]]-ban Africa prokonzuljává választották. Szolgálati idejét nem pénzszerzésre használta fel, ezért igazgatása dicséretet érdemelt, viszont elszegényedett, s a csődtől csak bátyja, Sabinus mentette meg, házának és birtokainak elzálogosítása árán.

 

== Harc a császárságért ==

[[69]] augusztusában a dunai légiók is csatlakoztak Vespasianushoz. A pannóniai légiók vezetője, a gall származású Primus nyugati irányba vonult, nem várta meg a felkelés vezetőinek utasításait, és vereséget mért [[Aulus Vitellius római császár|Vitellius]] híveire, majd [[Róma]] ellen vonult. [[Aulus Vitellius római császár|Vitelliust]] december 20-án meggyilkolták, másnap Primus bevonult Rómába, és a szenátus megerősítette Vespasianus trónra lépését. Mucianus Rómába érkezett és bírálta Primust kegyetlenkedése miatt. Most már Mucianus felelt a városért, és kivégeztette [[Aulus Vitellius római császár|Vitellius]] fiát és még több zúgolódót. Vespasianus [[70]] októberében tért vissza a fővárosba, idősebbik fiát, [[Titus Flavius római császár|Titust]] hátrahagyva [[Jeruzsálem]] ostromára. Marcianust kitüntette és [[76]]-ban bekövetkezett haláláig a császár fontos tanácsadója volt.

 

Szüksége volt munkájában segítségre, így amellett, hogy Mucianus tanácsadóként segítette, egyre jobban támaszkodott [[39]]-ben született idősebb fiára: [[Titus Flavius római császár|Titusra]], aki első feleségétől, Flavia Domitillától született. Hangoztatta szándékát, hogy új dinasztiát akar létrehozni, mely szándékát a konzervatívok hevesen bírálták, mert hiányolták a család tekintélyét. Összességében Vespasianus sok ellenséget szerzett, ezek közül kiemelkedett Helvidius Priscus, akit durva kritikái miatt először száműzött, majd [[75]]ben, (állítólag: sajnálkozva) kivégeztetett. Veszélyesebb volt négy évvel később az az összeesküvés amit két idősebb szenátor (akik a császár központi személyzetéhez tartoztak) szőtt, a császár megölésére. (Caecina Alienus és Eprius Marcellus) [[Titus Flavius római császár|Titus]] tanácsára mindkettőjüket kivégezték.

 

Uralkodása alatt kezdték építeni Rómában a Colosseumot, de megnyitását [[80]]-ban már nem érte meg.

[[Fájl:Colosseum-2003-07-09.jpg|jobbra|250px|bélyegkép|Colosseum Rómában]]