Wikipédia

„Svéd nyelv” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 785 szerkesztés
a Bot: zh:瑞典語 egy kiemelt cikk
Nincs szerkesztési összefoglaló
9. sor:
| család2 = [[Germán nyelvek]]
| család3 = [[északi germán nyelvek]]
| család4 = keleti skandináv csoprtcsoport
| család5 ='''svéd nyelv'''
| írásrendszer = [[Latin írás]]
55. sor:
Történelmi jelentőségéből és politikai-hatalmi-kereskedelmi pozíciójából adódóan a svéd nyelv számos más, európai nyelvvel került érintkezésbe. Ezek a nemzetközi kapcsolatok a svéd nyelv fejlődését is befolyásolták, [[jövevényszó|jövevényszavakkal]] gazdagítva azt. A svédre leginkább ható nyelvek a [[latin nyelv|latin]], a [[német nyelv|német]] és a [[francia nyelv|francia]] voltak, manapság pedig az [[angol nyelv|angol]] formálja jelentősen a nyelvet.
 
Általában igaz az összes germán nyelvre, hogy a latin nyelv hatását két időszakban élték át. Először a [[Római Birodalom|rómaiakkal]] kereskedő germánok vettek át latin szavakat, ezek olyan jól betagozódtak a germán nyelvekbe, hogy latin eredetük mára alig felismerhető. Ilyen szavak a közlekedéssel és kereskedelemmel kapcsolatos szavak, mint például a latin ''carrus'' a ''kärra'' ("kocsi") szóban, vagy a latin ''caupo'' a ''köpa'' ("vásárolni") szóban. Hasonlóan a régi latinból erednek a ''vin'' ("bor"), és ''öre'' ([[latin nyelv|lat.]]: ''aureus'', eredetileg: "aranyérme") szavak. A svéd "lúd", azaz ''gås'' szó is a latin ''ganta'' szóra vezethető vissza.<ref name="lan1">Edlund & Hene, Lånord i Svenskan 43-44. old. ISBN 91-1-964772-7</ref>
 
[[kelta nyelv|Kelta]] jövevényszavak a svéd nyelvben a ''rik'' ("gazdag"), és a ''järn'' ("vas", "vasérc") szavak.<ref name="lan1"/>
 
A latin nyelv hatásának másik nagy időszaka a kereszténység terjedésének időszaka a középkorban. Számos vallással kapcsolatos szó ered a középkori egyház latin szókincséből, köztük felsorolhatók a magyar szemnek is ismerős ''advent, altare, biskop, kloster, martyr'' és ''paradis'' szavak. Az egyház tevékenysége azonban további szavakkal is gyarapította a nyelvet, így kerültek a svédbe latin eredetű szakmai kifejezések, mint például az ''ympa'', mely a latin imputera szóból ered, és "oltást", "szemezést" jelent. (Mindkét szó esetén a kertészethez köthető szavakról van szó.)<ref name="lan2">Edlund & Hene, Lånord i Svenskan 44-46. old. ISBN 91-1-964772-7</ref>
 
A svéd nyelvre máig észrevehető hatást gyakorolt a [[középfelnémet nyelv]], mellyel a svédek a Hanza-kereskedelem kapcsán kerültek kapcsolatba. Ezek a jövevényszavak elsősorban adminisztrációs intézményekkel, és általában az adminisztrációval, valamint a kereskedelemmel kapcsolatos kifejezések, mint például ''borgmästare'' ("polgármester"), ''fogde'' ("törvényszolga"), ''stad'' ("város"), ''köpman'' ("kereskedő"), ''skomakare'' ("cipész"), ''snickare'' ("asztalos"), ''mynt'' ("érme"), ''ränta'' ("kamat").<ref name="lan3">Edlund & Hene, Lånord i Svenskan 46-47. old. ISBN 91-1-964772-7</ref>
 
Érdekes módon olyan szavakat is "kölcsönzött" a svéd a némettől, melyeknek abban az időben voltak svéd megfelelőik is, sőt, utóbbiak a mai napig továbbélnek stilisztikailag megváltozva. Ilyen szavak a ''fråga'' ("kérdés") és a ''språk'' ("nyelv"), melyek svéd eredetű megfelelői ''spöria'' és ''mal'' ''(mål)''.<ref name="lan4">Edlund & Hene, Lånord i Svenskan 47-49. old. ISBN 91-1-964772-7</ref>
 
A 16. században a Hanza kereskedelem hatalmi befolyása jelentősen csökkent, azonban a német területekről egész Európára kiható reformáció tovább erősítette a német hatást. Igaz, a lutheri Biblia- fordítás által inspirált svéd fordítás Gustav Vasa által jelentős lökést adott a svéd nemzeti nyelv kibontakozásának is. A reformációt követő háborús időszak hozta a svéd nyelvbe a hadviseléssel kapcsolatos, német eredetű szavakat, mint például: ''ammunition'' ("muníció"), ''furir'' ("őrmester"), ''fältskär'' ("felcser") és ''gevär'' ("fegyver").
 
A holland nyelvből a svéd számos pénzügyi és bankkal kapcsolatos kifejezést kölcsönzött.<ref name="lan5">Edlund & Hene, Lånord i Svenskan 50-53. old. ISBN 91-1-964772-7</ref>
 
A 18. század során számos idegen szó került a svéd nyelvbe. Köztük számos katonai kifejezés, mint például ''kasern'', ''marin'' és ''pluton''. Számos melléknévvel is gazdagodott a svéd, melyek főleg a franciából erednek. Ilyenek: ''blond, charmant, fatal, modern'', vagy ''populär'', de ebben az időszakban kerültek a svédbe – szintén a franciából – a ''byrå'' ("iroda"), a ''salong'', az ''aktör'' ("színész"), a ''replik'', a ''champagne'', vagy a ''kastrull'' ("serpenyő") szavak.<ref name="lan6">Edlund & Hene, Lånord i Svenskan 54-56. old. ISBN 91-1-964772-7</ref>
 
Az ezt a korszakot követő ipari forradalom időszaka az angol nyelv hatásának erősödését hozta magával. Az angolból érkeztek a svédbe a ''bojkott'', a ''lokomotiv'', a ''pyjamas'', a ''trål'', a ''vinsch'', vagy a ''whiskey'' szavak. A francia konyha is ebben az időszakban, azaz a 19. században hozta Svédországba a ''filé, färs'' és ''omelett'' szavakat. A politikai élet új jelenségeinek leírásai is francia közvetítéssel érkeztek: ''byråkrat'' ("bürokrata"), ''socialism''. A kor német jövevényszavai között felsorolhatók: ''mauser'', ''muta in'', valamint a ''rutscha'' ("csúszni").<ref name="lan7">Edlund & Hene, Lånord i Svenskan 56-57. old. ISBN 91-1-964772-7</ref>
 
A modern kor elsősorban a technika vívmányainak angol szavait importálja a svéd nyelvbe, mint például ''modem'', ''Internet'' és ''spam''. Az angol eredetű szavakat gyakran az eredeti ejtést tükrözve, svédes formában írják, például ''tejp'' ("ragasztószalag"), ''räls'' ("sín"), ''kex'' vagy ''käx'' ("keksz"), ''tajma'' (időzíteni), ''mejl'' ("mail"), ''sajt'' ("weboldal").
128. sor:
Apró érdekesség a [[Svéd Kereskedelmi Intézet]] ''([http://www.hui.se/ Handelns Utredningsinstitut])'' 2005-ös felmérése, melyben a megkérdezettek 54%-a nevezte meg az irodalmi svédet, mint azt a nyelvet, melyet a kereskedelemben előnyben részesítene (például üzletemberekkel való tárgyalások során, vagy telefonos megkeresések alkalmával). A gotlandi és värmlandi dialektusokkal szemben a megkérdezettek bizalmatlanságukat fejezték ki. A norrlänska dialektust a megkérdezett 800 ember 25%-a nevezte olyan dialektusnak, melynek hallgatása bizalmat ébreszt.<ref>
{{cite news
| last = Aronsson
| first = Cecilia
| title = Norrländska låter bäst
| language = svéd
| publisher = [[Dagens Industri]]
| date = 2005-05-03
| url = http://www.di.se/Nyheter/?page=/Avdelningar/Artikel.aspx%3FArticleID%3D2005%5C05%5C03%5C142710%26words%3Drikssvenska%26SectionID%3DEttan%26menusection%3DStartsidan%3BHuvudnyheter
| accessdate = 2007-08-24
| quote = Norrländska och rikssvenska är de mest förtroendeingivande dialekterna. Men gotländska och värmländska gör svenskarna misstänksamma, enligt en ny riksomfattande undersökning. Handelns utredningsinstitut (HUI) har frågat 800 svenskar om hur de uppfattar olika dialekter som de hör i telefonservicesamtal, exempelvis från försäljare eller upplysningscentraler. Undersökningen visar att 54 procent föredrar att motparten pratar rikssvenska, vilket troligen hänger ihop med dess tydlighet. Men även norrländskan plockar höga poäng – 25 procent tycker att det är den mest förtroendeingivande dialekten. Tilltron till norrländska är ännu större hos personer under 29 år, medan stödet för rikssvenska är störst bland personer över 55 år.
}}
</ref>
223. sor:
|-
|align="center" rowspan=2| a
|align="center" | /ɑː/ || ajakkerekítéses, hátul képzett, mély ''a'' hang, a magyar ''a''-nak megfelelő, azonban mindig hosszú
|align="center" | bra /brɑː/ (jó)
|align="center" | {{Audio|Open back unrounded vowel.ogg|▶}}
231. sor:
|align="center" | {{Audio|Open front unrounded vowel.ogg|▶}}
|-
|align="center" rowspan=3| e
|align="center" | /eː/ || zárt, hosszú ''e'' hang, mely a magyar ''é''-hez hasonló, vagy a német M'''e'''ter szóban ejtett e-hez
|align="center" | heta /'heːta/ (hívni, nevezni)
244. sor:
|align="center" | {{Audio|Near-open front unrounded vowel.ogg|▶}}
|-
|align="center" rowspan=2| i
|align="center" | /iː/ || zárt ''i'' hang, mely a M'''i'''ne, vagy a w'''i'''r német szavakban fordul elő. A magyar í-re hasonló, de annál zártabb hang.
|align="center" | vi /viː/ (mi)
253. sor:
|align="center" | {{Audio|Close front unrounded vowel.ogg|▶}}
|-
|align="center" rowspan=4| o
|align="center" | /oː/ || zárt ''o'' hang
|align="center" | son /soːn/ (fiú)
270. sor:
|align="center" | {{Audio|Close back rounded vowel.ogg|▶}}
|-
|align="center" rowspan=2| u
|align="center" | /ʉː/ || tipikus svéd hang, mely sem a németben, sem az angolban nem fordul elő. Az u és ü közötti hang, melyet feszesebb ajkakkal kell kiejteni
|align="center" | hus /hʉːs/ ház)
279. sor:
|align="center" | {{Audio|Close-mid central rounded vowel.ogg|▶}}
|-
|align="center" rowspan=2| y
|align="center" | /yː/ || hosszú ''ü''-szerű hang, melyet azonban az ''i'' kis behatásával ejtenek ki
|align="center" | ny /nyː/ (új)
288. sor:
|align="center" | {{Audio|Close front rounded vowel.ogg|▶}}
|-
|align="center" rowspan=2| å
|align="center" | /oː/ || zárt ''o''- hang, mint a német S'''o'''hn (fiú) szóban
|align="center" | kål /koːl/ (szén)
314. sor:
|
|-
|align="center" rowspan=4| ö
|align="center" | /øː/ || hosszú, zárt ''ö''
|align="center" | söka /'søːka/ (keresni)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Svéd_nyelv”