„Háziasítás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A(z) Hungary(Puszta)100.jpg nevű fájlt Denniss törölte a Commonsból: „Per commons:Commons:Deletion requests/Files uploaded by Uzo19” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
A '''háziasítás''' vagy '''domesztikáció''' során egy vadon élő [[növény]]- vagy [[állat]]faj egyes állományait mesterségesen szabályozott termesztésbe vagy tenyésztésbe vonják, és eközben mesterséges [[szelekció]]val új [[fajta|fajtákat]] hoznak létre. Az ember sokféle célból háziasított és nemesített állatokat és növényeket, mint például élelem termelésére, értékes termékek (gyapjú, pamut, selyem) előállítására, igavonásra, vagy csak házi kedvencként, dísznövényként.
A házban vagy ház körül lévő növényeket [[dísznövény]]nek, míg az élelemtermelés céljából háziasított nagyszámú növényfajtát [[haszonnövények listája|haszonnövény]]nek nevezik. A '''háziállatok''' is több
A gazdasági előnyökért tenyésztett és nemesített állatokat [[haszonállat]]nak nevezik.
11. sor:
=== A háziasítás ideje és helyszínei ===
Az állatok háziasítása az élelemtermelésre való áttérés, azaz a „neolitikus forradalom” időszakában kezdődött. Elsődleges célja az élő hústartalék biztosítása volt, hamarosan feltűntek azonban más felhasználási lehetőségek ([[tej]], [[gyapjú]], igavonó erő) is. A három legrégebben háziasított állatfaj a [[kutya]], a [[juh]] és a [[kecske]].
A legkorábbi házijuhra utaló lelet az i. e. 14. évezred elejéről [[Egyiptom]] és [[Mezopotámia]] területéről származik, a legkorábbi házikutya maradványa [[Észak-Amerika|észak-amerikai]], ugyanannak az évezrednek a közepéről<ref>Mivel azonban ez óvilági típusú kutya maradványa, a kutya háziasítása már korábban – valószínűleg Kelet-Ázsiában – megtörtént.</ref>, a házikecske maradványa pedig Nyugat-[[Irán]]ból, az évezred végéről került elő. A [[sertés]] is Észak-Irakban, az i. e. 7. évezred kezdetén vált háziállattá, a szarvasmarha pedig ugyanannak az évezrednek a közepén, valahol a [[Földközi-tenger]] keleti medencéjében vagy [[Anatólia|Kis-Ázsiában]].
A [[ló]] legkorábbi háziasítása jóval később – csak a háziasítás második hullámában – az i. e. 4. évezred második felében következett be a mai Dél-[[Ukrajna]] területén.<ref>Ezek csupán a legkorábbi háziasítási központok voltak, ugyanis az első háziállatok hasznának láttán az ember mindenütt megpróbálkozott a háziasítással, ahol háziasítható vadállatok csak előfordultak.</ref>
A háziállatok tartása az embert nemcsak táplálkozási bázisának átalakításával tette függetlenebbé a természettől, de új típusú ruházkodási anyagokkal ([[gyapjú]], [[irha]], állati [[Bőr (anyag)|bőr]]) is ellátta, sőt [[közlekedés]]ét és [[hadászat]]át is átalakította.<ref name="Néprajzi_">{{MNéprLex|2|504–505|2-1187.html}}</ref>
A háziasítás időpontjai és helyszínei [[régészet]]i feltárások és időpont meghatározások alapján becsült, vagy a [[régészeti állattan]] által meghatározott adatok alapján történik.
A régészeti ásatások során felszínre bukkanó állatmaradványok segítségével vizsgálják egyrészt a letűnt korok emberét körülvevő környezeti feltételeket, másrészt az ember és a környezetében élt állatok kapcsolatát.<ref name="Régész_">{{cite web |url = http://www.regesz.hu/archeozoologia/ |publisher = Régész.hu |title = Archeozoológia |author = Gál Erika |date = |accessdate = }}</ref> Az állati maradványoknak meghatározzák a származási korát, hogy melyik fajhoz tartoznak, magának az állatnak az életkorát, valamint ha lehetséges rekonstruálják a kinézetét, amely utalhat arra, hogy az állat háziasított volt-e. Sok egyéb nyom is adódhat, mint például vágások vagy törések nyomai, ami mind segíthet annak meghatározásában, hogy szórakozásból tartott vagy haszonállatról van-e szó, általánosabban, az emberrel való kapcsolatuk természetének feltárásában. Az új technológiák, és különösen a genetikai elemzések új lehetőséget nyújtanak a háziasított állatok és növények származásának vizsgálatában.
[[Fájl:Pigeon in flight dtab.jpg|thumb|right|200px|[[Házigalamb]]]]
[[Fájl:Anser cygnoides dom Hoeckergans 1.jpg|right|200px|thumb|Távol-keleti baromfi faj a [[kínai hattyúlúd]].]]
[[Fájl:Numida meleagris.jpg|right|200px|thumb|Afrikai baromfi faj a [[gyöngytyúk]].]]
[[Fájl:MuscovyDuck.jpg|right|200px|thumb|Dél-Amerikai baromfi faj a [[pézsmaréce]].]]
[[Fájl:Mangalica fecskehasú.jpg|right|200px|thumb|Ősi magyar [[sertés]] [[fajta]] a [[mangalica]].]]
[[Fájl:Reindeer at the roadside.jpg|right|200px|thumb|Az eurázsiai tundra haszonállata a [[rénszarvas]].]]
[[Fájl:Turpan-flaming-mountains-camellos-d03.jpg|right|200px|thumb|Közép-Ázsia haszonállata a [[kétpúpú teve]].]]
==== Az első háziasítások körülbelüli időpontja és helye ====
{| class="wikitable"
|-
! style="width: 12em;" | Faj !! Időpont !! Hely
|-
110 ⟶ 109 sor:
|valign="top"|[[Fehérbóbitás kakadu]] || align="center" | [[Tang-dinasztia]] (618-907) || align="center" | [[Kína]]
|-
|valign="top"|[[Aranyhal]] ||
|-
|valign="top"|[[Bütykös hattyú]] || align="center" | 1000-1500 || align="center" | [[Európa]]
119 ⟶ 118 sor:
|-
|valign="top"|[[Rizspinty]] || align="center" | Ming dinasztia, 1368-1644 || align="center" | [[Kína]]
|-
|valign="top"|[[Kanári]] || align="center" | 1600 || align="center" | [[Kanári-szigetek]], [[Európa]]
|}
127 ⟶ 126 sor:
==== Modern háziasítás ====
{| class="wikitable"
|-
! style="width: 12em;" | Faj !! Időpont !! Hely
|-
142 ⟶ 141 sor:
|valign="top"|[[Amerikai bölény]] || align="center" | 1900-as évek || align="center" | [[Amerikai Egyesült Államok]]
|-
|valign="top"|[[Zebrapinty]] || align="center" | 1900-as évek || align="center" | [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]]
|-
|valign="top"|[[Feketefejű törpepapagáj]] || align="center" | 1920-as évek || align="center" | [[Közép-Afrika]]
171 ⟶ 170 sor:
A [[természetes kiválasztódás]] kulcsszerepet játszhat a folyamatban. A kutatók erre a feltételezésre jutottak például a kutyák kialakulásával kapcsolatban is. Valószínű, hogy egyes [[farkas]]ok kevésbé tartottak az embertől, és élelem után kutattak a szemétdombokon. A farkasok hasznot húztak az emberi hulladékból, az embereket pedig a farkasok társasága segíthette a vadászatban.
A háziasításban meghatározó jelentősége van a [[mesterséges szelekció]]nak. A szelekció alanyául szolgáló genetikai változatosságot főként a [[mutáció]]k hozzák létre, de szerepet kaphat ebben a hibridizáció és a [[genetikai manipuláció]] is.
=== A háziasítás feltételei ===
[[Fájl:Livestock chicago 1947.jpg|Chicagoi marhavágóhíd 1947-ben|thumb|200px]]
189 ⟶ 188 sor:
Egy faj vadon élő háziasított állományai közt gyakran nincsen élesen kirajzolódó határvonal, hiszen a vad és a domesztikált egyedek gyakran kereszteződnek. Egyes háziállatoknak elvadult állományai is kialakulhatnak, pl. városainkban elvadult házigalambok élnek. A vad és a domesztikált állapotok közti átmenet leírására az alábbi kategóriák szolgálnak.
* '''Vad''': Ezek az állatok (eredetileg is) egész életüket vadon, az ember segítsége, gondozása nélkül, és rendszeres emberi behatásoktól mentesen élik le. A természetszerű környezet csökkenése miatt sokszor kultúrterületekre is kiszorulnak, emiatt konfliktusba kerülhetnek az emberrel. Sok helyen a vadgazdálkodás révén az emberi behatás megvan, de ez nem mindennapos, és nem befolyásolja a vad viselkedésformákat.
* '''Elvadult''': Korábban domesztikált állatok elvadult (dedomesztikált) állományai. Ilyenek az amerikai prériken élő elvadult lovak, a [[musztáng]]ok, az Ausztráliába bevitt, és elvadult [[dromedár]]ok. Feltételezhetően ilyen a [[dingó]] is, amely valószínűleg a házikutyából vadult vissza.
* '''Részleges háziasítottságról''' (fogságban vagy félig háziasítva): Ezeket a fajokat élelmezési célokból, ipari felhasználásra, kedvtelésből vadászati célra, esetleg díszállatként tartják, tenyésztik, de alapvetően sem megjelenésükben, sem viselkedésükben nem, vagy csak kevésbé térnek el a vad példányoktól. Rendszeres tenyésztésük során elindultak a háziasítás útján, ezért
* '''Háziasított''': Ezeket a fajokat az ember már hosszú generációk óta tenyészti és nemesíti, ezért viselkedésben és genetikai állományukat tekintve eltérnek, küllemben eltérhetnek vad őseiktől.
A háziasításon tehát-emberi közreműködéssel-a vadállatból háziállattá (gazdasági, kedvenc és hobbiállattá)válás folyamata értendő, mely szoros összefüggésben áll az ember társadalom és civilizációs kultúra fejlődésével. Az állatok részéről nemzedékeken átnyúló fokozatosság, folyamatos és dinamikus genetikai változások sorozata jellemzi, mely napjainkban is tart.
199 ⟶ 198 sor:
A korai ember első növényháziasítási kísérletei [[Ázsia|Ázsiában]] történtek. [[Szíria|Szíriában]] találtak a [[kőkorszak]]ból származó, mintegy tízezer éves bizonyítékokat a növények termesztésére és nemesítésére.
A [[lopótök]]öt ''(Lagenaria siceraria)'' i. e. 10000-re az emberek már tárolóedényként használták, ami talán arra utal, hogy ezt a növényt akkorra már háziasították.<ref name="Erickson2005">{{cite book |language = angol |last = Erickson |first = David L. |coauthors = Smith, Bruce D.;Clarke, Andrew C.; Sandweiss, Daniel H.; Tuross , Noreen |url = http://www.pnas.org/cgi/content/full/102/51/18315 |title = An Asian origin for a 10,000-year-old domesticated plant in the Americas |year = 2005 |publisher = Proceedings of the National Academy of Sciences
A gabonanövények első háziasítása i. e. 9000 körül történt meg a [[Közép-Kelet]] termékeny talaján. Az elsőként háziasított termények általában nagy szemű vagy nagy gyümölcsű [[egynyári]] növények voltak, mint például a hüvelyesek közül a [[borsó]], vagy a gabonafélék közül a [[búza]].
| |||
100.jpg){kind=link}