|
*Igazi turista: aki a természetet, a vele való harmóniát élvezi és ezért teljesítményre is képes, legyőzve az akadályokat, legyőzve önmagát.
==Lásd még==
==Természetjárás Magyarországon==
*[[Természetjárás Magyarországon]]
===Története===
A magyar természetjárás kialakulása az [[17. század]] első felében az egykori [[Magyar Királyság]] területéhez tartozó [[Magas-Tátra]] környékén kezdődött. Az első ismert Tátra-kutató [[Frölich Dávid]] volt, aki a [[Lomnici-csúcs]] megmászásának élményét vetette papírra. Az évszázad végén már több, nagy tapasztalattal rendelkező hegyivezetőről is vannan feljegyzések az útikönyvek lapjain. Ekkor már rendszeresen szerveztek iskolai kirándulásokat, hegymászásokat a tapasztalt idegenvezetőkkel az élen. Az [[1683]]-ban megjelent ''Ungarischer Simplicissimus'' című műben említik [[Augustini Keresztély]] nevét, akinek nagy szerepe volt a tátrai utak rendezésében.
[[Buchholtz György]] [[1717]]-ben készítette el a déli Tátra látóképét, amin 19 csúcsot nevezett meg.
A [[18. század]] derekán egyre több külföldinek is felkeltette érdeklődését a Tátra. Felkereste az osztrák Fichtel ([[1788]]) és Hacquet ([[1792]]-[[1794]]), valamint az angol [[Robert Townson]], akinek magyarországi útleírása [[1797]]-ben jelent meg ''Travels in Hungary'' címen.
[[Image:Dolina bialej wody-W.Eliasz-Radzikowski-cleaned.jpg|thumb|250px|A [[Magas-Tátra]] egy [[19. század]]i fényképen]]
[[1865]]-ben felépült az első menedékház, a [[Tarpataki-völgy]]ben. [[Ótátrafüred|Tátrafüred]] akkori bérlője, [[Rainer János György]] építette, akiről a kis kunyhót azután el is nevezték. Ezt követően szinte gombamód szaporodtak a kis házak, melyek rossz idő esetén védelmet biztosítottak a turistáknak.
A fellendülő idegenforgalom szinte maga után hozta egy szervezeti egység felállítását, amely összefogta, koordinálta az egyelőre egymástól függetlenül létező kis csapatokat.
[[1879]]. [[augusztus 10]]-én Tátrafüreden volt az alakuló közgyűlése a [[Magyarországi Kárpát Egyesület]]nek (MKE). Ez volt a világon a hatodik ilyen jellegű társaság. Megkezdődött a [[szervezett turizmus]] magyarországon. [[1875]]-ben a Tarpataki-völgyben állították fel az MKE első menedékházát, a Rózsa menedékházat s ugyanez évben épült a Csorbatavi József menedékház, majd ezeket követte a többi: Zöldtavi Egyed mh. ([[1876]]), Felkatavi Hunfalvy mh. ([[1878]]), Poprádtavi Majláth mh. ([[1879]]), azonkívül menedékkunyhó a [[szalók]]i Háromtó-völgyben ([[1878]]) és a Menguszfalvi-völgyben ([[1880]]). Emellett nagyjelentőségű útépítéseket is végeztek.
[[1874]]-ben évkönyvet adott ki az MKE, amely a magyar túramozgalom első sajtótermékének tekinthető.
Az elkövetkező években több nagyvárosban MKE-osztályok jöttek létre amik azonnal hozzáláttak székhelyük környékének a feltárásához. [[1888]]-ban dr. [[Téry Ödön]] és dr. [[Thirring Gusztáv]] bejárták [[Budapest]] környékét, főleg a [[Pilis]] akkor még érintetlen vadonjait.
[[1888]]. [[december 28]]-án 273 taggal megalakult az MKE Budapesti osztálya. Az osztály elnöke a kiváló tudós-alpinista, báró [[Eötvös Loránd]], alelnöke [[Lóczy Lajos]] egyetemi tanár, ügyvezető alelnöke dr. [[Téry Ödön]], titkára pedig dr. Thirring Gusztáv lett. [[1889]]. februárban Téry és Thirring szerkesztésében útjára bocsátották az első magyar turistalapot, a „Turisták Lapját” s már az első évben 124 km utat jelöltek [[turistajelzés]]sel a főváros környékén.
[[1891]]. [[szeptember 29]]-én az MKE budapesti osztálya kimondta a megszűnését és nyomban utána, 152 taggal megalakult a [[Magyar Turista Egyesület]]. Az új egyesület elnöke báró Eötvös Loránd, alelnöke dr. Téry Ödön dr., titkára pedig dr. Thirring Gusztáv lett. Megalakult tehát az ország második turistaegyesülete, s tulajdonképpen ezzel vette kezdetét a turistaságnak az egész országra egységes kiterjesztése.
Sorra jelentek meg a kisebb turistaegyesületek:
{|border="1"
|megalakulás éve
|helye
|szervezet neve
|-
|[[1888]]
|[[Nagyvárad]]
|Bihari Kárpát Egyesület
|-
|[[1891]]
|[[Kolozsvár]]
|Erdélyi Kárpát Egyesület
|-
|[[1891]]
|[[Pécs]]
|Mecsek Egyesület
|-
|[[1891]]
|[[Eger]]
|MKE Egri Osztálya
|-
|[[1892]]
|Mondor
|Modori Turista Egyesület
|-
|[[1892]]
|[[Temesvár]]
|Délmagyarországi Kárpát Egyesület
|-
|[[1896]]
|[[Lőcse]]
|MKE Lőcsi osztálya
|-
|[[1896]]
|[[Nagybánya]]
|MKE Nagybányai osztálya
|-
|[[1896]]
|[[Fiume]]
|MKE Fiuméi Osztálya
|-
|[[1896]]
|[[Kőszeg]]
|MTE Kőszegi osztáyla
|-
|[[1896]]
|Vágvölgy
|MTE Vágvölgyi osztálya
|-
|[[1909]]
|[[Budapest]]
|Budapesti Egyetemi Turista Egyesület
|}
A [[20. század]] elején a központi turistaszervezet létesítésének a gondolata került előtérbe.
[[1913]]. [[november 30]]-án volt a [[Magyar Turista Szövetség]] (MTSZ) alakuló közgyűlése. Elnökének gróf [[Teleki Sándor]]-t jelölték. Sajos mire a lényegi munkát elkezdhették volna kitört az [[I. világháború]].
A [[trianoni békeszerződés]] után csak nagy nehezen indult meg újból a magyar természetjáró mozgalom. A magyarországi túramozgalom számára az ország legnagyobb része, a Magas-Tátra és [[Erdély]], úgyszólván minden jelentősebb hegyvidék elveszett, és nem maradt más, mint néhány [[középhegység]].
Ezért nehezen indult meg ismét a turistaélet Magyarországon.
Az [[1921]]. évi LIII. tc., a testnevelési törvény a turistaalapot a testnevelési alapba olvasztotta be és a testnevelési ügyeket - így a turistaságot is - a kultusztárca hatáskörébe utalta. Az ismét megindult szervezési munka eredményeképpen szép gyarapodást tudtak felmutatni az egyesületek taglétszám tekintetében. [[Turistajelzés|Útjelzések]] készültek és megépült a Csúcshegyi, Félsőtárkányi, Magyarkúti, Szentkúti, Nagyszénási (Munkás TE), Klastrompusztai, Kevélynyergi, Zsíroshegyi, Kisinóci menedékház és a Mátraháza.
[[Kép:Kekturistajelzes.jpg|thumb|right|250px||A [[kéktúra|kék jelzés]] egy fán]]
A [[1930-as évek]] elején alig remélt nagy lendülettel indult meg az alkotó munkásság. Egymás után épültek a jelentős menedékházak, így a Bánkúti, Telekesi, Újhutai, Dömörkapui, Nagyvillámhegyi, Kőhegyi, Hatvan Ferenc, Szárhegyi, Várgesztesi, Nógrádi menedékház. [[1931]]-ben a nagyszabású turistakiállítás mozgatta meg a magyar túramozgalmat, [[1932]]-ben pedig a hegyestetői turista-mintaterület létesítése jelentett határkövet a mindjobban terjeszkedő mozgalomban. Amikor [[1933]]-ban a Magyar Turista Szövetség 20 éves jubileumát ünnepelte, a megcsonkított országban 50 menedékház hirdette a magyar túramozgalom életképességét több mint egymillió [[pengő]] értékben; 81 foglalt forrás volt az ország területén, és mintegy 3500 km jelzett út kalauzolta a turistákat a magyar hegyekben és erdőkben.
[[1938]]-ban a hatalmas arányú [[Szent István-vándorlás]] mozgatta meg a magyar turisták tömegeit. Az ország keleti végétől, a [[Nagy Milic]]től az ország nyugati végéig, [[Írottkő]]ig terjedő több, mint 800 kilométeres útvonalon létesült úgynevezett [[kéktúra|országos kék jelzés]] (kéktúra) a Trianon utáni Magyarország területének minden [[hegység]]ét összekapcsolta a [[Mecsek]] kivételével.
[[1952]]-ben a [[Budapesti Lokomotív Sportkör]] túramozgalmat indított a kéktúra útvonalán. Az útvonal azóta többször módosult, meghosszabbodott.
[[1978]]-ban ezt az utat járta be [[Rockenbauer Pál]] és televízíós stábja, amiből a sokak számára ismert ''[[Másfélmillió lépés Magyarországon]]'' című sorozatot készítették.
===Mai magyarországi túramozgalmak===
[[Image:Cserhats near holloko.jpg|thumb|right|250px|Túrázók a [[Cserhát-hegység]]ben]]
A közel 200 ma is működő magyarországi túramozgalom közül néhány:
* [[kéktúra|Országos Kék Túra]] - Az ország talán legismertebb túramozgalma az országos kék jelzés mentén.
* 9 megye 99 nevezetessége
* 10 megye 100 nevezetessége
* Várak a [[Mátra|Mátrában]]
* [[Vörösmarty Mihály]] Mátrai Emléktúra
* [[Kodály Zoltán]] Emléktúra
* Templomok, kolostorromok a Balaton-felvidéken I. II.
* Rákóczi túra
* [[Magyar Pálos Rend|Pálos]] kolostorok Magyarországon
* Palóc Út
* Táják Korok Múzeumok Egyesület (TKME) pecsételős játéka
== Külső hivatkozások ==
{{commonscat|Hiking}}
* [http://www.turabazis.hu/ Túrabázis]
* [http://www.termeszetjaro.hu A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja]
* [http://www.fsz.bme.hu/mtsz/mtszhome.htm A Magyar Természetbarát Szövetség RÉGI honlapja]
* [http://tkme.fw.hu Tájak Korok Múzeumok Egyesület hivatalos oldala]
* [http://www.matra.hu/ a Mátra honlapja]
* [http://rezetse.demasz.hu/index.html Démász-Rezét]
* [http://www.c3.hu/~kvte/index.htm Kőrösök Völgye Turista Egyesület (KVTE)]
* [http://www.csmtsz.mako.hu/ Csongrád megyei Természetbarát Szövetség]
* [http://ttt.tr.hu/ Teljesítménytúrázók Társasága]
* [http://www.matraberc.hu/ Hanák Kolos Turistaegyesület]
* [http://www.zselic.extra.hu/ Természetjáró Információk Somogyból]
[[Kategória:Turizmus]]
| 