Wikipédia

„A magyarországi vidéki zsidóság gettósítása és deportálása” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
forrás
1. sor:
'''A magyarországi vidéki zsidóság gettósítása és deportálása''' során 1944. május 14. és július 9. között Magyarország vidéki zsidó lakosságának túlnyomó többségét gettókba kényszerítették, kifosztották majd – embertelen körülmények között – vasúton az ország határain túl fekvő koncentrációs táborokba (leggyakrabban az [[auschwitzi koncentrációs tábor]]ba) szállították. A deportálásokra a magyar és német hatóságok szoros együttműködésével került sor. Német részről [[Adolf Eichmann]] [[SS-Obersturmbannführer]], magyar oldalról [[Baky László]] és [[Endre László]] belügyi államtitkárok, valamint [[Ferenczy László]] csendőr alezredes irányította a zsidók haláltáborba szállítását. Az így elhurcolt 437 ezer fő 87 százaléka, 380 ezer ember elpusztult.<ref name="VidZsid">{{cite web|url=http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&type=content&chapter=4_2_3|title= A vidéki zsidók deportálása||publisher=[http://bphm.hu BPHM]|accessdate=2014-5-21}}</ref><ref name="menetrend">{{cite web|url=http://menetrend.postr.hu/menetrend|title=Mentrend - 1944|author=[[Mink András]]|publisher = Origo|accessdata=2014-5-21}}</ref>
 
A budapesti zsidóság tömeges deportálása elmaradt, miután Horthy kormányzó a deportálásokat közvetlenül a fővárosi zsidók elhurcolása előtt felfüggesztette. Budapesten a gettósításra is csak 1944 végén került sor, de a főváros [[sárga csillag]] viselésére kötelezett lakóit június második felében [[csillagos ház]]akba kényszerítették.
23. sor:
 
== Végrehajtási terv ==
A német megszállást és a Sztójay-kormány hatalomra kerülését követő napokban folytatott intenzív megbeszélések során körvonalozódott „a zsidókérdés végső megoldásának” terve. Az elvi kereteket a más országokban már kipróbált, három fázisból álló terv adta.<ref name="3fazis">{{cite web|url=http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&type=content&change_toc=4_2&chapter=4_1_3|title=Eichmann terve|publisher=[http://bphm.hu BPHM]|accessdate=2014-6-28}}</ref> Ennek szakaszai:
#A zsidók megjelölése és elszigetelése a lakosság többi részétől.
#A zsidóság nagyobb városokba történő koncentrálása.
32. sor:
A második fázisra vonatkozó tervek az ország tízezer főnél nagyobb lakosságú helységeiben zsidó gettók létrehozását írták elő, ahová aztán kényszerrel átszállítani rendelték az adott város és a környező települések zsidó lakosságát. Ennek célja egyrészt az volt, hogy tovább fokozzák a zsidók elszigetelését a lakosság többi részétől, másrészt az, hogy megkönnyítsék a harmadik fázisban a zsidók haláltáborba szállítását.
 
Az ország zsidótlanítására vonatkozó terv harmadik fázisa a zsidók gyors ütemű, vasúti úton történő külföldre szállítását célozta. Itt nézeteltérés volt Endre László és Adolf Eichmann között. Endre Budapesten kezdte volna a deportálásokat, míg Eichmann azt javasolta, hogy először is a vidéki zsidóságot deportálják, arra számítva, hogy az itt élő zsidók közül a gazdagabb, befolyásosabb, mozgásképesebb zsidók Budapestre menekülnek, ahol aztán az országos deportálási hullám zárásaként egy nagy razzia során majd elfogják és deportálják őket. Végül Eichmann álláspontja kerekedett felül, és a deportálásokat vidéken, azon belül is a szovjet csapatoktól leginkább fenyegetett keleti és délkeleti országrészben kezdték.<ref name="3fazis"/>
 
== A felelősök sorsa ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyarországi_vidéki_zsidóság_gettósítása_és_deportálása”