„A magyarországi vidéki zsidóság gettósítása és deportálása” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
forrás |
|||
33. sor:
Az ország zsidótlanítására vonatkozó terv harmadik fázisa a zsidók gyors ütemű, vasúti úton történő külföldre szállítását célozta. Itt nézeteltérés volt Endre László és Adolf Eichmann között. Endre Budapesten kezdte volna a deportálásokat, míg Eichmann azt javasolta, hogy először is a vidéki zsidóságot deportálják, arra számítva, hogy az itt élő zsidók közül a gazdagabb, befolyásosabb, mozgásképesebb zsidók Budapestre menekülnek, ahol aztán az országos deportálási hullám zárásaként egy nagy razzia során majd elfogják és deportálják őket. Végül Eichmann álláspontja kerekedett felül, és a deportálásokat vidéken, azon belül is a szovjet csapatoktól leginkább fenyegetett keleti és délkeleti országrészben kezdték.<ref name="3fazis"/>
A deportálási akció megtervezése során az országot hat zónára osztották. A zónák minden esetben egy vagy több [[csendőrkerület]]ből álltak:
# Kassa (VIII. csendőrkerület)
# Kolozsvár (IX. csendőrkerület) és Marosvásárhely (X. csendőrkerület)
# Székesfehérvár (II. csendőrkerület) és Miskolc (VII. csendőrkerület)
# Szeged (V. csendőrkerület) és Debrecen (VI. csendőrkerület)
# Szombathely (III. csendőrkerület) és Pécs (IV. csendőrkerület)
# Budapest (I. csendőrkerület)
A zsidókat az országból zónánként, a fenti sorrendben tervezték deportálni.
== A felelősök sorsa ==
| |||