„Mazár-e Sarif” változatai közötti eltérés

'''Mazár-e Sarif''' ([[újperzsa nyelv|újperzsa-]] és [[pastu nyelv]]en: مزارِ شریف) [[Afganisztán]] negyedik legnagyobb városa, [[Balh tartomány]] székhelye. A város történelmileg a [[Nagy-Horászán]] régió részét képezte és a térség egyk nagymúltú városának számít.

Mazár-e Sarif Afganisztán északi részén található, az [[Üzbegisztán|üzbegisztániüzbegisztán]]i, [[Türkmenisztán|türkmenisztánitürkmenisztán]]i és [[Tádzsikisztán|tádzsikisztánitádzsikisztán]]i határhoz közel, 357 m-es tengerszint feletti magasságban. [[Kabul]]tól 425 km-re északra fekszik.

Mazár-e Sarif alapításának története a legendák homályába vész. A hagyomány szerint a várost a 12. században egy [[Balh|balhibalh]]i [[mullah]] hozatta létre, akinek álmában megjelent [[Ali kalifa]], elárulva, hogy őt Balh város mellett helyezték örök nyugalomra. Az álomra hivatkozva [[Szandzsar nagyszeldzsuk szultán]] egy [[mecset]] építését rendelte el (ezt a mecsetet a 13. században a mongolok lerombolták, később, a 16. század első felében a helyén építették fel a [[Kék mecset (Mazár-i Saríf)|Kék mecsetet]]), a mecset körül alakult ki a település.

Mazár-e Sarif a 19. századig nem volt jelentős település, Balh közelsége miatt, a 19. századtól azonban gazdasági - politikai szerepe jelentős mértékben megnőtt Balh rovására. Az 1870-es években [[Ser Ali Kán]] afgán emír a várost tette meg székhelyévé.

[[1979]]-től, [[a Szovjetunió afganisztáni háborúja]] idején a Szovjet Hadsereg stratégiai fontosságú bázisának számított, a város repülőterét a szovjet légierő használta a [[mudzsáhid]]ok elleni légitámadásokra. A szovjet csapatok [[1989]]-es kivonulását követően a folytatodó [[Afganisztáni polgárháború|polgárháború]]ban a város birtoklásáért heves harcok folytak, [[1992]]-ben azonban [[Abdul Rasid Dosztum]] [[üzbégek|üzbég]] hadúr foglalta el és birtokában is tartotta [[1997]]-ig. 1997-ben Dosztum csapatai kénytelenek voltak kivonulni a városból, mely a [[tálibok]] uralma alá került, a tálibok ellen létrejött [[Északi Szövetség]] azonban továbbra is rendszeresen hajtott végre támadásokat a város környékén.

A város lakossága egy [[2003]]-as becslés szerint 375 000 fő. Egy, a [[National Geographic]] által közzétett becslés szerint a város lakosságának közel 60%-a [[tádzsikok|tádzsik]], 10%-a [[Hazarák|hazara]], 10%-a [[Pastuk|pastu]], 10%-a [[türkmének|türkmén]] és 10%-a [[üzbégek|üzbég]].<ref>http://ngm.nationalgeographic.com/ngm/0311/feature2/images/mp_download.2.pdf</ref> A lakosság többségének anyanyelve a [[dari nyelv]], de jelentős a [[pastu nyelv|pastu]] és [[üzbég nyelv]]et beszélők aránya is.

Vallási összetételét tekintve a lakosság többsége az [[iszlám]] vallás [[Szunnita iszlám|szunnita]] irányzatát követi, de egy jelentősebb [[Síita iszlám|síita]] közösség is él itt, ők főleg a hazarák közül kerülnek ki.