„Toró Tibor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
49. sor:
Fő kutatási területe az elméleti [[részecskefizika]] volt, ezen belül behatóan foglalkozott az [[elemi részecske|elemi részecskék]] között fellépő [[alapvető kölcsönhatások]] egyesített elméletével és [[geometria|geometrizálásával]], azaz a [[tér (fizika)|fizikai tér]] geometriai megalapozásával. A [[gravitáció]] [[mértéktérelmélet|mértékelméletét]] vizsgálva tanulmányozta a [[Yang–Mills-elmélet|Yang–Mills-típusú]] (nem abeli) mértékterek nem lokális általánosítási lehetőségeit, a [[spinor]]erőterek és a gravitáció nem lokális kölcsönhatásait. A többek között [[Georg Friedrich Bernhard Riemann|Bernhard Riemann]], [[Élie Cartan]], [[Hermann Weyl]], [[Paul Finsler]] és [[Radu Murgescu]] munkásságához köthető [[nemeuklideszi geometria|nemeuklideszi]], [[riemanni geometria|posztriemanni terekben]] vizsgálta a spinorerőterek elméletét, valamint [[Utijama Rjóju]] és [[Tom Kibble]] nyomán ezek összefüggéseit a gravitáció mértékelméletével. Az általa elért tudományos eredmények egy részét az 1960-as években a Nobel-díjas fizikus, [[Louis de Broglie]] mutatta be a nemzetközi tudományosságnak a [[Francia Akadémia]] értesítője, a ''Comptes rendus de l’Académie des sciences'' lapjain. Ugyancsak behatóan tanulmányozta az elemi részecskék, különösen a [[neutrínó]]k [[asztrofizika]]i és [[kozmológia]]i vonatkozásait, nevéhez fűződik az első magyar nyelvű neutrínómonográfia megírása.
Előszeretettel foglalkozott [[tudományfilozófia|tudományfilozófiával]] és [[tudománytörténet]]tel, különösen a [[fizika]]tudomány és a [[fizikai Nobel-díj]] 20. századi múltjával. Kiemelkedő jelentőségűek [[Bolyai János]] életművével kapcsolatos kutatásai. Vizsgálta és tovább árnyalta a nagy erdélyi tudós munkásságának helyét és szerepét a magyar és az egyetemes fizikatörténetben. Rámutatott, hogy – noha Bolyai tanulmánya kéziratban maradt – [[Albert Einstein]]t jóval megelőzve felvetette a fizika geometrizálásának alaptézisét, ezzel a geometriai [[dinamikai rendszer|dinamika]] előfutárának tekinthető (akadémiai székfoglalóját is e témakörben tartotta meg 1993-ban ''Bolyai János és az alapvető fizikai kölcsönhatások geometrizálása'' címmel). Bolyai további érdemeként fogalmazta meg, hogy megvetette az [[atom]]elmélet kidolgozásában nagy jelentőségű, korszerű [[korrespondenciaelv]] alapjait, továbbá demonstrálta, hogy a nemeuklideszi térelméletben kidolgozott Bolyai-paraméter és más univerzális konstansok segítségével hogyan osztályozhatóak a fizika nagy elméletei. Torónak nagy szerepe volt Bolyai János emlékének ápolásában is, nevéhez fűződik a temesvári Bolyai-emlékmű (1993) és a temesvári egyetemen felállított Bolyai-szobor (1998, [[Vetró Artúr]]) felállításának megszervezése, továbbá előadásokkal, szervezőmunkával tevékeny részese volt a 2002-es bicentenáriumi Bolyai-emlékévnek. Többek között
Nyitott, újszerű szemléletű tudós és pedagógus volt, a temesvári egyetem tanáraként nagy hangsúlyt helyezett a 20. századi nagy fizikai elméletek – [[relativitáselmélet]], [[kvantummechanika]], szubatomikus fizika stb. –, valamint az újonnan született interdiszciplináris kutatások – szubnukleáris asztrofizika, [[kozmológia]], [[antianyag]]-fizika stb. – széles körű megismertetésére, s a világon az elsők között tette egyetemi kurzusok tárgyává a [[SETI|földön kívüli értelem kutatásának]] kérdéskörét.
| |||