„Turdossini járás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
10. sor:
1923-ban a csehszlovák uralom alatt már Turdossininak nevezett Vári járást felosztották az Alsókubini és a Trsztenai járások között, utóbbi határai ettől kezdve egészen 1960-ig megegyeztek a mai Turdossini járáséval, de székhelye Trsztena volt. (A már említett Hladovka és Szuchahora csak 1924-től lett a járás része.) Szintén 1923-tól a mai Szlovákia területét hat [[Nagymegye (Csehszlovákia)|nagymegyére]] osztották, a járás ezek közül [[Vágmente megye|Vágmente megyéhez]] ''(Považská župa)'' került. 1928-ban a nagymegyék is megszűntek, Csehszlovákiát négy tartományra osztották, ekkor a járás a Csehszlovákián belüli Szlovákia része lett.
 
1938 végén, a münvhenimüncheni egyezményhez kapcsolódóan Lengyelország megszerzett egyes vitatott területeket Csehszlovákiától, így Hladovkát és Szuchahorát is. 1939 tavaszán, amikor Csehszlovákia megszűnt, a független [[Szlovákia|Szlovákiában]] ismét hat megyét hoztak létre, a Trsztenai járás ezek közül [[Tátra megye|Tátra megyéhez]] ''(Tatranská župa)'' tartozott. Ugyanazon év végén, Lengyelország német lerohanását követően Szlovákia megszerezte az egykori Árva vármegye teljes Lengyelországhoz tartozó területét, és ez is a Trsztenai járás része lett, mely így elérte legnagyobb kiterjedését.
 
A [[második világháború]] után visszaálltak az 1938 előtti országhatárok, az újjáalakult Csehszlovákia közigazgatási beosztása hasonló volt az 1928-38 közöttihez, a Trsztenai járás ismét a szlovák tartományhoz tartozott. 1949-ben viszont az 1923-28 közötti nagymegyékhez hasonló nagyobb közigazgatási egységeket hoztak létre, de ezek neve most kerület ''(kraj)'' lett, és járásunk a [[Zsolnai kerület]]hez került.