Wikipédia

„Oklahoma” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 780 szerkesztés
a Bot: simple:Oklahoma egy korábban kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{egyért2|a szövetségi államról|Oklahoma City}}
{{USA-tagállam infobox
| név = Oklahoma
| zászló = Flag of Oklahoma.svg
| zászló szócikke =[[Oklahoma zászlaja]]
| címer = Seal of Oklahoma.svg
| becenév = Sooner State
| mottó = Labor omnia vincit (latin) – A munka mindent legyőz
| térkép = Map_of_USA_highlighting_Oklahoma.png
| térképméret =
| hivatalos nyelv = ''nincs''
| himnusz =
| ISO-kód = US-OK
| kormányzó = [[Mary Fallin]] (R)
| legnagyobb város = Oklahoma City
| postai rövidítés = OK
| székhely = [[Oklahoma City]]
| felvétel sorrendjében =46.
| felvétel dátuma = [[1907]]. [[november 16.]]
<!-- Rangsor -->
| terület szerint = 20.
| népesség szerint =27.
| népsűrűség szerint =35.
39. sor:
}}
 
'''Oklahoma''' (ejtsd: oʊkləˈhoʊmə)<ref>{{cite web |publisher=Dictionary.com | accessdate=2007-08-10 | url=http://dictionary.reference.com/browse/Oklahoma| title=Oklahoma - Definitions from Dictionary.com}}</ref> az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] egyik szövetségi állama. Földrajzilag az ország középpontjától kissé [[dél]]ebbre fekszik. Úgy is hivatkoznak rá mint [[Közép-Nyugat|közép-nyugati]] államra ([[angol nyelv|angolul]] Midwest). A [[2007]]. évi felmérések szerint lakóinak száma 3&nbsp;617&nbsp;316 fő volt,<ref name="auto_bdWe12OQ5qcWEFAfGqtflQ">[http://www.ers.usda.gov/statefacts/ok.htm/ "State Fact Sheets: Oklahoma".] Economic Research Service. United States Department of Agriculture (2008-07-02). Retrieved on 2008-07-10.</ref> területe pedig 177,847&nbsp;km².<ref name="Oklahoma QuickFacts">{{ cite web | | url=http://quickfacts.census.gov/qfd/states/40000.html | title=Oklahoma QuickFacts from the US Census Bureau | work=State & County QuickFacts | publisher=U.S. Census Bureau | accessdate=2008-07-10 }}</ref>
Oklahoma a 28. legnépesebb állam, s területi nagyságát tekintve a 20. Neve a [[Csaktók|csaktó]] indián ''okla'' (vörös) és ''humma'' (emberek) szavak összetételéből származik, vagyis ''oklahoma'' jelentése [[csaktó nyelv]]en ''vörös emberek''.<ref>Wright, Muriel (June 1936).[http://digital.library.okstate.edu/Chronicles/v014/v014p156.html / "Chronicles of Oklahoma".] Oklahoma State University. Retrieved on 2007-07-31.</ref> Az államot [[1907]]. [[november 16.|november 16-án]] az [[Indian Territory]]-ból hozták létre. Oklahoma negyvenhatodikként csatlakozott az Unióhoz. Fővárosa és egyben a legnagyobb városa [[Oklahoma City]].
 
== Történet ==
[[Fájl:Oklahoma Land Rush.jpg|thumb|right|A határ megnyitása fehér telepesek előtt]]
Bizonyíték van arra, hogy az őslakosság már a [[Würm-glaciális|legutóbbi jégkorszak]] idején keresztül ment a mai Oklahoma területén,<ref>{{cite web | url=http://www.yale.edu/ynhti/curriculum/units/1980/2/80.02.07.x.html| first=Valerie|last=Palino|title= Early Man in North America: The Known to the Unknown| publisher= Yale-New Haven Teachers Institute | accessdate=2007-08-01}}</ref> de állandó településeket csak időszámítás előtt 850-1450 között hoztak létre. Mesterséges dombokat tártak fel közel [[Arkansas]] határához.<ref>{{cite web |year=2007| url=http://www.myspiro.com/spiroMounds.asp|title= The Historic Spiro Mounds| publisher= Spiro Area Chamber of Commerce | accessdate=2007-08-01}}</ref><ref>{{cite web | url=http://www.rootsweb.com/~oknowata/PreHIn.htm|title= Prehistory of Oklahoma| publisher= rootsweb| accessdate=2007-08-01}}</ref> [[1541]]-ben a spanyol [[Francisco Vásquez de Coronado]] utazott keresztül ezen a területen,<ref name="OK History">{{cite web | url=http://www.ok.gov/osfdocs/stinfo2.html|title= Oklahoma's History| publisher= Government of Oklahoma| accessdate=2007-08-01}}</ref> de az [[1700]]-as években a francia felfedezők nyomán a franciák tartottak igényt ezekre a területekre.<ref>{{cite web | url=http://www.rootsweb.com/~oknowata/FrSPEX.htm|title= French and Spanish Explorations| publisher= rootsweb| accessdate=2007-08-01}}</ref> és francia terület maradt egészen [[1803]]-ig, amikor a francia territóriumot a [[Louisiana Purchase]] dokumentum alapján az Egyesült Államok megvásárolta [[Franciaország]]tól.<ref name="OK History"/>
 
[[Fájl:Cowboy.jpg|thumb|right|160px|Cowboyok vezetik át a csordát az államon a 19. század végén.]]
Az őslakosság ezreit, közöttük az "[[Öt Civilizált Törzs]]eket" [[Mississippi (állam)|Mississippi]], [[Florida]], [[Alabama]], [[Georgia (állam)|Georgia]], és [[Tennessee]] államokból [[Indián-kitelepítési Határozat|kitelepítették]] Oklahomába az 1830-as években<ref>{{cite web | url=http://ngeorgia.com/history/nghisttt.html|title= About North Georgia: Trail of Tears| publisher= North Georgia Travel Association| accessdate=2007-08-01}}</ref> Ezen a területen ekkoriban az [[osage]] és a [[quapaw]] indián törzsek éltek. 1830-ban az [[Indián-kitelepítési Határozat]] ezt a területet jelölte ki indián territóriumnak (Indian Territory). 1834-ben az Egyesült Államok újabb szabályokat állított fel az Indián Kapcsolattartási Törvényben (Indian Intercourse Act)<ref name="OK History"/> Tizenöt törzsnek jelöltek ki földet ezen a vidéken 1830-ban<ref>{{cite web |year=2006| url=http://www.pbs.org/weta/thewest/places/trails_ter/indian.htm|title= The West: Indian Territory| publisher= [[PBS]]| accessdate=2007-08-01}}</ref> de 1890-re, több mint 30 törzs számára osztottak ki szövetségi földeket. <ref>{{cite web | url=http://www.rootsweb.com/~cherokee/1890map.html|title= 1890 Indian Territory Map| publisher= RootsWeb| accessdate=2007-08-01}}</ref>
 
Az [[1866]] és [[1899]] közötti időszakban<ref name="OK History"/> a [[texas]]i marhafarmok igyekeztek kielégíteni a keleti városok élelmiszerigényét és a vasútvonalak [[Kansas]] államban biztosították az időbeni szállítást. Útvonalakat hoztak létre a marhacsordák és a marhafarmok számára vagy maguk szállították termékeiket vagy illegálisan letelepedtek az Indián Territórium területén.<ref name="OK History"/>
[[1881]]-ben négy vagy öt marhacsorda út vezetett keresztül a nyugati frontier területeken.<ref>{{cite web | url=http://www.lectricbooks.com/index_files/Trails.htm|title= Map of Cattle Drives in 1881| publisher= Lectricbooks| accessdate=2007-08-01}}</ref>
A fehér telepesek számának növekedése az Indián Territóriumon belül az Egyesült Államokat egy új törvény, a [[Dawes Act]] meghozatalára buzdította ([[1887]]-ben), amely szerint a különböző törzsek tulajdonában lévő földekből családok földet kaphattak. Ez az indiánokat magánfarmok létrehozására ösztökélte, de emellett a központi kormánynak is biztosított földet. Ennek következtében az indián tulajdonban lévő földek felét fehér telepesek számára is elérhetővé tették, ezenkívül a vasútépítő társaságok is vásároltak fel földet.
<ref>{{cite web | first=Robert|last=Hamilton|url=http://itech.fgcu.edu/&/issues/vol3/issue1/united.htm|title= United States and Native American Relations | publisher= Florida Gulf Coast University| accessdate=2007-08-01}}</ref>
 
[[1889]]. [[április 12.|április 12-én]] a szövetségi kormányzat megnyitotta Oklahoma határait, engedélyt adott a telepeseknek letelepedni a középső övezetben. Az állam határán tízezrével vártak a határ megnyitására, hogy földet foglalhassanak.<ref>{{cite web |year=1999|url=http://aaae.okstate.edu/proceedings/1999/Factors%20Influencing%20Enrollment.doc|title= Factors Influencing Enrollment in Agricultural Education Classes of Native American Students in Oklahoma | publisher= Oklahoma State University| format=DOC |accessdate=2007-08-01}}</ref> Azokat, akik megszegték a törvényeket és korábban átlépték a határt, hogy több földet tudjanak foglalni elnevezték "sooner"-oknak, és így kapta az állam a "Sooner State" becenevet.<ref>{{cite web |url=http://www.nationalcowboymuseum.org/research/r_virt_landrun5.html|title= Rushes to Statehood | publisher= National Cowboy and Western Heritage Museum|accessdate=2007-08-01}}</ref> Hamarosan megszervezték a kormányzatot, s több földet vettek el az indiánoktól. Megkezdődtek a kutatások a természeti kincsek után, s csakhamar rábukkantak az olajra, a külszíni fejtésű [[kőszén]]bányákra. A [[20. század]] kezdetén erőfeszítéseket tettek, hogy az indián önkormányzatot megszüntessék, s létrehozzák a [[Sequoyah]] államot. Ez a kísérlet ugyan kudarcot vallott, de két évvel később, [[1907]]. [[november 16.|november 16-án]] megszületett Oklahoma, s negyvenhatodikként csatlakozott az [[Amerikai Egyesült Államok]]hoz.<ref>{{cite web |url=http://www.willrogers.com/new/articles/exhibits/Sequoyah_Centennial/Sequoyah_exhibit.html|title= Clem Rogers | publisher= Will Rogers Museum Association| accessdate=2007-08-01}}</ref>
58. sor:
A [[kőolaj]] felfedezésével az új állam lakossága gyorsan szaporodott, s az állam gazdagsága folyvást nőtt. [[Tulsa]] úgy vált ismertté, mint a világ olaj [[főváros]]a. Megkezdődtek a beruházások az olajiparba.<ref>{{cite web | url= http://www.tulsalibrary.org/tulsahistory/communities.htm#tul| title= Tulsa Area History |publisher= Tulsa County Library| accessdate=2007-04-25}}</ref>
 
1927-ben, egy oklahomai üzletember, [[Cyrus Avery]] kampányt indított a 66-os útvonal (U.S. [[Route 66]]) létrehozására. Az Amarillo (Texas) és Tulsa (Oklahoma) között már meglévő útvonalat használta fel terveihez.<ref>{{cite web | url=http://xroads.virginia.edu/~UG02/carney/avery.html | title=The Father of Route 66 | publisher=[[University of Virginia]] | accessdate=2007-04-20}}</ref>
 
A [[20. század]] elején a Jim Crow-törvény és a [[Ku-Klux-Klan]] jelenléte ellenére Tulsa városában nagyszámú [[Afroamerikaiak|afroamerikai]] közösség élt.<ref>{{cite web | url=http://www.variety.com/review/VE1117786589.html?categoryid=32&cs=1| title= The Tulsa Lynching of 1921: A Hidden Story|publisher=[[Variety (magazine)|Variety Magazine]] | accessdate=2008-06-26}}</ref> 1921-ben Tulsa a "Race Riot" színhelye volt, az egyik legköltségesebb faji összecsapás az amerikai történelemben. A zavargások 16 órája alatt 35 városi tömbházat szétromboltak, 1,8 millió dolláros ingatlankár keletkezett, kb. 300 ember halt meg.<ref>{{cite web | url=http://www.ok-history.mus.ok.us/trrc/file1.pdf| title= Tulsa Race Riot, A Report by the Oklahoma Commission to Study the Tulsa Race Riot of 1921, February 28, 2001 |publisher= Oklahoma Historical Society | accessdate=2008-06-10|format=PDF}}</ref> Az 1920-as években a Ku Klux Klan befolyása elhanyagolható volt az államban.<ref>{{cite web | first=Larry|last=O'Dell|url=http://digital.library.okstate.edu/encyclopedia/entries/K/KU001.html| title= KU KLUX KLAN |publisher= Oklahoma Historical Society | accessdate=2008-06-26}}</ref>
[[Fájl:Dust storm CimarronCounty OK.jpg|thumb|upright|left|A porvihar farmerek ezreit tette tönkre a 1930-as években.]]
Az [[1930-as évek]]ben a [[aszály|szárazság]], a nagy sebességű szélviharok éreztették hatásukat a [[mezőgazdaság]]ban. Az ún. ''Dust Bowl'' porviharok több államot érintettek. [[Kansas]], [[Texas]], [[Új-Mexikó]] államokban és Oklahoma állam északnyugati részén hosszú ideig nem esett eső, s a hőmérséklet szokatlanul magas volt. A farmerek ezrei mentek tönkre, s kénytelenek voltak nyugatra vándorolni.<ref>{{cite web | url=http://www.ccccok.org/museum/dustbowl.html|title= 1930s Dust Bowl | publisher= Cimarron County Chamber of Commerce| accessdate=2007-08-01}}</ref> 1950-ig az állam lakosainak száma 6,9%-kal csökkent. Az állam komoly erőfeszítéseket tett a talaj javítására, duzzasztógátak, víztárolók megépítésére. Az [[1960]]-as években több mint 200 mesterséges tavat létesítettek.<ref>{{cite web | year=2007|url=http://www.history.com/states.do?action=detail&state=OK&contentType=State_Generic&contentId=54146|title= History of the States: Oklahoma, The Sooner State | publisher= [[The History Channel]]| accessdate=2007-08-09}}</ref><ref name="Oklahoma Terrain"/>
[[Fájl:Murrah Building - Aerial.jpg|thumb|right|Oklahoma City bomba robbantás után.]]
[[1995]]. [[április 15.|április 15-én]] [[Oklahoma City]] terrortámadás színhelye volt. [[Timothy McVeigh]] és [[Terry Nichols]] az [[Alfred P. Murrah Federal Building]] közelében bombát robbantottak, amely 168 embert megölt közöttük 19 gyermeket. Timothy McVeigh-t [[halálbüntetés|halálra itélték]], s az itéletet végrehajtották, Terry Nicholast 161 ember megöléséért életfogytiglani börtönbüntetésre itélték.<ref>{{cite web | year=1996|url=http://www.cnn.com/US/OKC/bombing.html|title= Oklahoma City Tragedy | publisher= [[CNN]]| accessdate=2007-08-01}}</ref>
72. sor:
 
=== Topográfia ===
'''Oklahoma''' a [[Great Plains]] és az [[Ozark Plateau]] között fekszik a [[Mexikói-öböl]]be ömlő folyók forrásainál,<ref name="Geography Map">{{cite web |year=2006 | publisher=[[USGS]] | accessdate=2007-07-31 | url=http://tapestry.usgs.gov/physiogr/physio.html | title=A Tapestry of Time and Terrain}}</ref> s a magas alföldek a nyugati határtól a keleti és délkeleti (mocsaras) területek felé.<ref name="The Geography of Oklahoma">{{cite web | | publisher=Netstate | accessdate=2007-07-31 | url=http://www.netstate.com/states/geography/ok_geography.htm| title=The Geography of Oklahoma}}</ref><ref name="Topography of Oklahoma">{{cite web | | publisher=geology.com | accessdate=2007-08-01 | url=http://geology.com/state-map/oklahoma.shtml | title=Oklahoma State Map Collection}}</ref>
A legmagasabb pontja a [[Black Mesa (Oklahoma)|Black Mesa]] csúcsa 1,516&nbsp;m-rel a tengerszint felett, amely az északnyugati sarokban az [[Oklahoma Panhandle]]-ben helyezkedik el. Az állam legalacsonyabb pontja a ''Little River'' közelében távol, a délkeleti határoknál fekszik, melynek tengerszint feletti magassága 88&nbsp; m.<ref name="The Climate of Oklahoma">{{cite web | | first=Derek |last=Arndt| publisher=Oklahoma Climatological Survey| accessdate=2007-07-31 | url=http://cig.mesonet.org/climateatlas/doc60.html | title=The Climate of Oklahoma}}</ref>
[[Fájl:Wichita Canyon.jpg|thumb|right|Wichita Kanyon]]
Az állam többnyire hegyláncokból áll. Négy fő hegyvonulata van: a [[Ouachita Mountains]], a [[Arbuckle Mountains]], a [[Wichita Mountains]], és az [[Ozark Mountains]].<ref name="The Geography of Oklahoma"/>
 
Az Egyesült Államok belső magasföld régiója, melybe beletartoznak az ''Ozark'' és az ''Ouachita'' hegységek, az egyetlen hegyláncolat a [[Sziklás-hegység]] és az [[Appalache-hegység]] térsége között.<ref>{{cite web |url=http://www.srs.fs.usda.gov/4159/about/HotSpringsOffice.htm | title=Managing Upland Forests of the Midsouth | publisher=USDA Forest Service| accessdate=2007-07-31}}</ref>
[[Flint Hills]] egy része átnyúlik észak-közép Oklahomába, és az állam délkeleti sarkába. A [[Cavanal Hill]] hivatalosan is a világ legmagasabb dombja 609&nbsp;m.<ref name="TravelOK">{{cite web |year=2007| url=http://www.travelok.com/about/index.asp | title=About Oklahoma | publisher=TravelOK.com | accessdate=2006-07-10 }}</ref>
Több mint 500 folyó és ér alkotja Oklahoma vízi útját, melyeken több mint 200, duzzasztó gátakkal elzárt tavakat hoztak létre. Itt van az ország legtöbb mesterséges vízgyűjtő medencéje.<ref name=TravelOK/> [[Fájl:Talimenavista1.jpg|thumb|right|Ouachita-hegység, Délkelet-Oklahoma.]]
Az állam földrajzi jellegzetességei meglehetősen sokfélék, legalább 10 földrajzi területet különböztethetünk meg.<ref name="Oklahoma Terrain">{{cite web | | url=http://www.travelok.com/atv/index.asp | title= Oklahoma, All Terrain Vacation | work=TravelOK | publisher=TravelOK.com | accessdate=2006-07-15 }}</ref> Külön tárgyalják az állam nyugati felét, melynek három ökológiai területe van, míg a keleti rész nyolc ökológiai területet foglal magába.<ref name="Oklahoma Terrain"/>
 
Az állam nagy része gyakorlatilag két vízgyűjtő medence rendszerhez tartozik, a ''Red River'' (forrása a Mississippi-folyó) és az ''Arkansas River'' (forrása az Arkansas-folyó), ezenkívül még a ''Lee'' és ''Little'' folyók alkotnak jelentős vízgyűjtő területet.<ref name="Oklahoma in Brief">[http://www.odl.state.ok.us/almanac/2005/3-inbrief.pdf/ "Oklahoma in Brief"] (pdf). State of Oklahoma (2003). Retrieved on 2007-08-04.</ref>
Az állam északnyugati sarka félsivatagi változatos felszínű magas alföld, melynek növényzete füves, vagy bozótos és csak nagyon kevés erdeje van.
A fennsíkokat kisebb hegyláncok szakítják meg, mint például az [[Antelope Hills]] és a [[Wichita Mountains]] Oklahoma délnyugati részén, és átmenetet képeznek a préri és a fákkal borított területek között az állam középső részén. Az Ozark és az Ouachita Mountains keleti-nyugati irányú vonulatának magassága kelet felé növekszik.<ref name="Oklahoma in Brief"/>
89. sor:
[[Fájl:Lightning over Tulsa cropped.jpg|thumb|[[Villámlás]] Oklahoma felett]]
 
Oklahoma éghajlata [[szárazföldi]], s esetenként időjárása szélsőséges.<ref name="Climate of OK"/> Az állam nagy része az ún. [[Tornádó átjáró]] (Tornado Alley) útvonalába esik, ahol a hideg és a meleg légtömegek összecsapása gyakori, s ezáltal szélsőséges viharok keletkeznek, mely gyakran tornádó keletkezésével párosul.<ref name="The Climate of Oklahoma">Arndt, Derek (2003-01-01).[http://cig.mesonet.org/climateatlas/doc60.html/ "The Climate of Oklahoma".] Oklahoma Climatological Survey. Retrieved on 2007-07-31.</ref>
Átlagosan 54 tornádóval lehet számolni évente.<ref name="Annual average number of tornadoes">{{cite web | publisher=NOAA National Climatic Data Center | accessdate=2006-10-24 | url=http://www.ncdc.noaa.gov/oa/climate/severeweather/tornadoes.html | title=Tornado Climatology}}</ref> Az állam földrajzi fekvése következtében az éghajlat rövid távolságokon belül eltérő lehet.<ref name="The Climate of Oklahoma"/>
Oklahoma keleti részén a délről érkező szelek párás szubtropikus levegőt hoznak magukkal a [[Mexikói-öböl]] felől.<ref name="Climate of OK"/> A csapadék mennyisége és a hőmérséklet keletről nyugatra csökken. Míg az állam déli részein az átlagos évi hőmérséklet 17&nbsp;°C, s a csapadék mennyisége 1422,4 mm, addig a "panhangle" átlagos évi hőmérséklete 14&nbsp;°C, s a csapadék mennyisége 431,8 mm.<ref name="The Climate of Oklahoma"/> Az egész állam területén előfordulhat 38&nbsp;°C magas hőmérséklet, vagy −18&nbsp;°C <ref name="Climate of OK">{{cite web | publisher=University of Oklahoma| accessdate=2007-08-01 | url=http://climate.mesonet.org/county_climate/Products/oklahoma_climate_overview.pdf| title=Oklahoma's Climate: an Overview|format=pdf}}</ref> Míg a déli területeken a mérhető hóesés mennyisége 10,2&nbsp;cm, addig Colorado határán előfordulhat 50,8&nbsp;cm havazás.<ref name="The Climate of Oklahoma"/>
 
109. sor:
! Nov
! Dec
|- style="background: #F8F3CA;text-align:center;"
! style="background: #F8F3CA; color:#000000;" | Oklahoma City
| 8/-3
123. sor:
| 15,5/3,5
| 10/-1,5
|- style="background: #C5DFE1;text-align:center;"
! style="background: #C5DFE1; color:#000000;" | Tulsa
| 47,7/-3,5
137. sor:
| 15,5/3,8
| 10/-1,0
|- style="background: #F8F3CA;text-align:center;"
! style="background: #F8F3CA; color:#000000;" | Lawton
| -1/-3,3
| 13,3/-0,5
| 18,3/4,4
| 22,7/9,4
| 27,7/15
| 32,2/20
| 35,5/22,7
| 35/5,0
| 30/17,2
| 24,4/10,5
| 16,60/3,8
| 11,5/-1,1
|-
| colspan="13" style="text-align:center;font-size:90%;background:#E8EAFA;" style="text-align:center;font-size:90%;background:#E8EAFA | ''Átlagos magas/alacsony hőmérséklet ''°C-ban''<ref>{{cite web |year=2007|publisher=UStravelweather.com | accessdate=2007-08-02 | url=http://www.ustravelweather.com/weather-oklahoma| title=Oklahoma Weather And Climate}}</ref><ref>{{cite web |publisher=MSN Weather| accessdate=2007-08-13 | url=http://weather.msn.com/monthly_averages.aspx?wealocations=wc:USOK0307| title=Weather Averages: Lawton, Oklahoma}}</ref>''
|}
157. sor:
 
== Gazdaság ==
Oklahoma gazdasága sokrétű. A repülőgép-, szállítási és közlekedési eszközök gyártása, élelmiszer feldolgozóipara, elektronikus berendezések előállítása, telekommunikációs eszközök gyártása, gáz és olajfinomítás, fejlett mezőgazdasága csak néhány a virágzó iparágai közül.<ref>[http://staging.okcommerce.gov/test1/dmdocuments/Oklahoma_At_A_Glance_0602061749.pdf/ "Oklahoma at a Glance"] (pdf). Oklahoma Department of Commerce. Retrieved on 2007-08-01.</ref> A búzatermesztés területén az ötödik, s mezőazdaságimezőgazdasági termékei pedig a huszonhetedik helyet foglalja el nemzeti szinten.<ref name="agriculture">{{cite web | |url=http://www.ers.usda.gov/StateFacts/OK.HTM| title= State Fact Sheets: Oklahoma | publisher=[[United States Department of Agriculture]]| accessdate=2007-08-01}}</ref> Az állam természetes gáz termelése a második az országban.<ref>{{cite web | year=2007|url=http://www.chkenergy.com/Websites/1/Files/OK-February%202007.pdf| title= Oklahoma Rising| publisher=Chesapeake Energy|format=pdf|accessdate=2007-08-01}}</ref>
 
Hat Fortune 500 cég és egy Fortune 1000 cég főhadiszállása Oklahomában van,<ref name="Fortune 500">{{cite web | year=2007|url=http://money.cnn.com/magazines/fortune/fortune500/states/O.html| title= Fortune 500: 2006 States| publisher=[[CNN]]| accessdate=2007-08-01}}</ref> s az üzleti világ legbarátságosabb államának szavazták meg.<ref name="Pro-Business">{{cite web |url=http://www.okcommerce.gov/index.php?Itemid=383&id=302&option=content&task=view| title= An Overview Of Oklahoma's Target Industries | publisher=Oklahoma Department of Commerce|accessdate=2007-08-01}}</ref>
 
Oklahoma nemzeti összterméke 2000-től 2006-ig 50%-kal emelkedett, s az ötödik nemzeti szinten.
180. sor:
}}
[[Fájl:Oklahoma population map.png|thumb|left|Oklahoma népsűrűségi térképe]]
A 2010. évi népszámlálás szerint Oklahoma lakosainak száma 3,751,351.<ref>{{cite web |url=http://quickfacts.census.gov/qfd/states/40000.html|title=quickfacts.census.gov|accessdate=2012-05-02 |work=State and County Quick Facts |publisher=U.S. Census Bureau}}</ref> 2005. évi adatok szerint a származást tekintve a német 4.,5%, az amerikai 13.,1%, az ír 11.,8%, angol 9.,6%, afro-amerikai 8.,1% és őslakosság 11.,4%, beleértve a cseroki indiánokat, 7.,9% arányban oszlik meg.<ref>{{cite web | year=2005|url= http://factfinder.census.gov/servlet/ADPTable?_bm=y&-geo_id=04000US40&-qr_name=ACS_2005_EST_G00_DP2&-context=adp&-ds_name=&-tree_id=305&-_lang=en&-redoLog=false&-format=| title= Oklahoma - Selected Social Characteristics | publisher= [[United States Census Bureau]]|accessdate=2007-08-19}}</ref><ref name=demo/>
A 2002. évi adatok szerint Oklahoma indián lakosságának száma 395&nbsp;219 fő, s arányát tekintve a második az államok között.<ref name="demo">{{cite web | year=2002 | url=http://www.census.gov/prod/2002pubs/c2kbr01-15.pdf | title= The American Indian and Alaska Native Population: 2000| publisher= [[United States Census Bureau]] | format=pdf|accessdate=2007-08-05}}</ref>
 
2006-ban a teljes lakosság 4,7%-a külföldi születésű,<ref>{{cite web | url = http://www.fairus.org/site/PageServer?pagename=research_researchd66d| title=Immigration Impact:
187. sor:
Az állam földrajzi középpontja a Lincoln megyei Sparks-ban található.<ref>{{cite web| title = statecenters | publisher = U.S. Census Bureau | year = 2000 | url = http://www.census.gov/geo/www/cenpop/statecenters.txt | accessdate = 2007-08-05}}</ref>
 
Az egy főre eső átlagos évi kereset 32&nbsp;210 dollár volt, a 37. nemzeti szinten, de a harmadik leggyorsabban növekvő.<ref name="pci">{{cite web | | url=http://www.bea.gov/newsreleases/regional/spi/2007/spi0307.htm| title= State Personal Income 2006| publisher=[[United States Department of Commerce]]| accessdate=2007-08-05}}</ref>
 
== Vallás ==
218. sor:
== Nevezetességek ==
== Jelképek ==
* [[Madarak|Madár]]: [[Ollósfarkú tirannusz]] ''(Tyrannus forficatus)''
* Fa: [[Cercis canadensis]]
* [[Emlős]]ök: [[Amerikai bölény]] ''(Bison bison)''
* Ital: [[Tej]]
* [[Halak|Hal]]: [[Morone chrysops]]
* Fűféle: [[Sorghastrum nutans]]
* [[Fosszília]]: [[Saurophaganax maximus]]
* [[Rovar]]ok: [[Mézelő méh|Méh]]
* [[Hüllő]]k: [[Galléros díszleguán]] ''(Crotaphytus collaris)''
* [[Kétéltű]]ek: [[Ökörbéka]] ''(Rana catesbeiana)''
* Étel: [[Okra]], [[Tök (növénynemzetség)|tök]], [[palacsinta]], [[barbecue szósz]], [[keksz]], [[kukorica]], [[eper]]
* [[Hangszer]]: [[Dob (hangszer)|Dob]]
* [[Éneklés|Ének]]: [[Oklahoma!]]
 
== Jegyzetek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Oklahoma”