„Könyvégetés és a tudósok eltemettetése” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎A tudósok élve eltemettetése: már nem sokkal valamit követően szerkezet
29. sor:
Ekkor, i. e. 219-ben még csak „eltávolította” maga mellől a konfuciánus tudósokat, ám a hagyomány tudni véli, hogy a könyvégetéssel együtt majd ötszáz konfuciánus tudóst is élve eltemettetett. Ezt a két eseményt nem csak együtt emlegetik, de olykor együtt is ábrázolják (lásd a szócikk illusztrációját). Az igazság azonban az, hogy a könyvégetés és az írástudók kivégzés nem volt közvetlen kapcsolatban egymással,{{refhely|Ciarla 2005|131. o.}} de a tudósok élve eltemetésének sem a konfucianizmus iránti gyűlölelete volt az oka.
 
{{kínai|Qin Si Huangdi|Csin Si Huang-ti}} néhány évig költséges tengeri expedíciókat finanszírozott a halhatatlanok szigetének, {{kínai|Penglai|Penglaj}} 蓬萊 felkutatására, abban a reményben, hogy szert tehet az örök élet elixírjére. Ekkoriban kezdett két tudós, {{kínai|Hou|Hou}} ({{kínai|Hou sheng|Hou seng}} 侯生) és Lu ({{kínai|Lu sheng|Lu seng}} 盧生) mester káros befolyása alá kerülni, akik ezoterikus [[taoizmus|taoista]] mágusokként bevezették a császárt az élet meghosszabbítását célzó ezoterikus praktikákba. A két tudós, sorozatosmiután kudarcaitvállalt követőenfeladatukban kritizálnisorra kezdtékkudarcot vallottak, a kegyetlennekháta ésmögött zsarnoknakkritizálni tituláltkezdték, uralkodótkegyetlennek aés halhatatlanságzsarnoknak irántimondták megszállottságaaz miatturalkodót, majd pedig megszöktek az udvarból. Ez ésaz esemény, valamint más tudósok elszökése, valamint,továbbá a [[Hszü Fu|{{kínai|Xu Fu|Hszü Fu}}]] vezette, nagy költséggel járó tengeri expedíció eredménytelensége, annyira feldühítettefeldühítették az uralkodót, hogy nyomozást rendelt el az udvarban. A nyomozásnak azt kellett kiderítenie, hogy kik azok, akik álhíreket terjesztenek a köznép megzavarására. A tudós hivatalnokok, hogy magukat mentsék, sorra egymást kezdték vádolni hűtlenséggel, s végül közülük 460 főt bűnösnek találtak a császári tilalmak megszegésének vádjában. Valamennyiüket halálra ítélték, és élve elásták a fővárosban.{{refhely|Salát 2006|64. o.}}
 
Minderre a könyvégetést követő évben, i. e. 212-ben került sor. A császár kivégzésre vonatkozó rendelete ellen egyedül a trónörökös, [[Jing Fu-szu|{{kínai|Fusu|Fu-szu}}]] herceg tiltakozott, akit apja büntetés gyanánt az északon, a hunok ellene harcoló, és a [[Kínai nagy fal|nagy fal]] építését szervező [[Meng Tien|{{kínai|Meng Tian|Meng Tien}}]] tábornok mellé vezényeltetett.{{refhely|Salát 2006|64. o.}}