Wikipédia

„Tartály” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Addbot (vitalap | szerkesztései)
130 152 szerkesztés
a Bot: 21 interwiki link migrálva a Wikidata d:q740460 adatába
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''nyomástartó edény''' vagy '''tartály''' zárt, merevfalú edény, melyet a környezeténél nagyobb nyomású folyadék vagy gáz tárolására terveztek. A nyomástartó edények általában nagyobb berendezések részei (például [[gőzkazán|kazándob]], oxigéntartály, PB gáztartály, vegyipari berendezések, gázok tárolására szolgáló tartályok, atomreaktor nyomásálló burkolata, pneumatikus, hidraulikus hajtásoknál, légfékeknél). A nyomástartó edények változatos geometriai formájúak lehetnek, de majdnem kivétel nélkül forgástest-alakúak, ezek között is leggyakoribbak a hengeres edények a nyomástól függően csekélyebb vagy erősebben domborított véglapokkal, úgynevezett edényfenekekkel. Nem sorolják a nyomástartó edények közé az olyan tartályokat, melyeknél a környezet nyomása nagyobb a belső nyomásnál (mint például egy tengeralattjáró esetében) mivel ebben az esetben nem annyira a szilárdsági, hanem a stabilitási (behorpadás) szempontok szabják meg az edény szerkezetét és gyártásának technológiáját.
 
A nyomástartó edények anyaga általában fém, leggyakrabban szénacél vagy ötvözött acél, de készülnek tartályok könnyűfémekből, műanyagogbólműanyagokból és kompozit szerkezetű falakkal is. A tartályok köpenyét acéllemezből hidegen hengerelve alakítják hengeressé, az edényfenekeket pedig lemezből melegen sajtolva alakítják ki. A köpeny egyes részeit a 18-19. században szegecseléssel, ma csaknem kizárólag hegesztéssel erősítik egymáshoz. Néha az edényfenekekhez karimákat hegesztenek és ezeket csavarokkal erősítik egymáshoz hasonlóan a csővezetékek oldható karimakötéseihez. A két karima között megfelelő tömítés biztosítja a tömör zárást. Az egészen nagy nyomásokra szánt tartályokat vagy vastagfalú hengerléssel előállított csőből készítik, vagy több rétegű, szoros illesztéssel szerelt fallal készülnek.
 
A nyomástartó edények veszélyes üzemű berendezések. Korábban igen sok baleset történt főleg gőzgépek kazánjainál a helytelen tervezés, gyártás illetve üzemelés következményeképp fellépő kazánrobbanások következtében. Ezért ma a világon mindenhol a nyomástartó edények tervezése, gyártása, üzembehelyezése és üzemelése szigorú szabványok szerint történik, független állami szervek ellenőrzése mellett.
 
[[Fájl:Druckbehaelter02.jpg|thumb|300px|MúzeálisMuzeális szegecselt tartály]]
[[Fájl:Modified Hanson steelwatertank.jpg|thumb|300px|Korszerű fekvő tartály]]
[[Fájl:Gaskessel gr.jpg|thumb|300px|Gömbtartály gáz tárolására]]
12. sor:
== A tartályok veszélyessége ==
A túlnyomással terhelt tartály üzeme veszélyes. A tartály felrobbanása emberéletet veszélyeztethet és jelentős anyagi kárt okozhat.
Ezért a kazánok tervezését, gyártását és üzemét szigorú ellenőrzés kíséri. A nyomástartó edények üzemének veszélyességét a belső nyomás és a térfogat mellett felhasználásuk módja is befolyásolja. Legnagyobb figyelmet igényelnek a nukleáris berendezések (példulpéldául nukleáris reaktortartályok), más a veszélyessége a légtartályoknak, a 100 °C-nál magasabb hőmérsékletű kazánoknak, és a vegyipari tartályoknak, melyeket veszélyes (maró, mérgező, robbanás- és tűzveszélyes) gáz vagy folyadék tárolására használnak.
 
A nyomástartó edények veszélyességét a ''T'' terhelésmutató jellemzi:
52. sor:
 
== Edényfenekek ==
A hengeres tartályt két oldalról forgásfelület alakú fenékkel kell lezárni. EgyészenEgészen kis nyomásoknál sík feneket használnak, legelterjedtebb azonban a sekély- illetve mélydomborítású edényfenék. Ezek meridiánmetszete kosárgörbe, vagyis két egymáshoz érintőlegesen csatlakozó körív. Még nagyobb nyomás esetén elliptikus keresztmetszetű feneket használnak, a legnagyobb nyomásokhoz pedig félgömb alakút. A fenekek gyártásának bonyolultsága és költsége az előbbi felsorolás szerint növekszik.
 
A tervezők a fenék szilárdságát a gömbtartályban ébredő feszültség módosított összefüggésével számítják:
60. sor:
:<math> \beta \, </math> a szabványokban megadott, a domborítás mértékétől függő egységnél nagyobb tényező.
 
A függőleges felállítású tartályokat készülékpatákra vagy támasztógyűrűre állítják, a vízszintes elrendezésűek készüléklábakra támaszkodnak. A tartályokon kivágásokat kell hagyni a közeg be- és elveztéséreelvezetésére, ezeket csőcsonkokkal oldják meg. Sok esetben bontható nyílásokra van szükség a tartály tisztítása, belső karbantartása, esetleg csőkígyó vagy más berendezés (például keverő) bevezetéséhez. Ezek kialakításánál a tartály falát további lemezek ráhegesztésével vagy kovácsolással kialakított darabokkal megerősítik, hogy a kivágás ne gyengítse meg a nyomástartó edény szilárdságát.
 
{{commonskat|Pressure vessels|Nyomástartó edény}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Tartály”